Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 126 — mi a szakiskolákat fenn akarjuk tartani, mint például a jogakadémiáknál, szinten arra törekszünk, hogy azok az egyetemi fakultás színvonalán emelkedjenek ... A kettős czélt, a tudományos buvárlást s egyúttal a szakképzést akarjuk mi főiskoláinkban elérni, ettől én legalább részemről nem tágítok. Ez oly irány, a melyet én, ha Isten engedi, meg is fogok valósítani. (Helyeslés) ... Ha megnézzük törvénytárunkat, két sovány an rendelkező törvényt találunk, melyek a felső oktatásról szólanak. Elismerem, nagyfontosságú törvények az 1848-iki XIX. és 1872-iki XIX. törvényczikkek. Azonban mig a népoktatás és a középiskolák ügye törvénynyel van szabályozva, addig a felső oktatás törvénynyel szabályozva nincs, hanem sok tekintetben elavult rendeleteken és sok részben az absolut korszakból származott rendeleteken nyugszik. (Ugy van!) Hivatalbeli elődeim előtt a kérdés egészen tisztán állott. Különösen két közoktatásügyi miniszter elődöm törvényjavaslatot is terjesztett be. Ismeretes az Eötvös József és a Trefort-féle törvényjavaslat, melyeknek egyike sem tudott odáig jutni, hogy belőlük törvény válhatott volna. Midőn én felvetem a kérdés szükségét, ígérem a törvény komoly előkészítését, terminust nem mondok . . . hanem magát az eszmét akarom megérleltetni, magára az eszmére hivom fel az illetékes körök figyelmét és óhajtom, hogy azokat a nehézségeket, melyek útjában állanak, egyesűit erővel leküzdhessük és törvénynyel szabályozzuk a felső oktatás ügyét. (Helyeslés). Ez sok tekintetben szükséges. Ugy vélem, hogy alkotmányos országban ily nagyfontosságú kérdés, a minő a felső oktatás ügye, törvényhozási uton szabályozandó, bármily jók volnának is a rendeletek. Legyen szabad felemlítenem, hogy ma tulajdonképen azt sem tudjuk, mi az egyetem. Ez nincsen a magyar törvényben sehol meghatározva és midőn a felekezetek egyetemállitási jogáról, melyet az alkotmány kétséget kizárólag biztosit, beszélnek, nincs megmondva, hogy hány fakultás kívántatik az egyetem fogalmához. Gondoljuk meg, hogy például a tanrendszer a tanárok pragmatikája, fizetési viszonyai, szóval minden, a mi a tanszabadsággal, az egyetemi tanári állás tekintélyével és önállóságával szervileg összefügg, törvényhozáson kivüli állapotban van. A felsőbb oktatásnak törvény által való szabályozásánál legnehezebb kérdések egyike az úgynevezett theologiai intézetek kérdése, melyeket az egyetemmel kapcsolatban már itt a házban a mult évben is fölvetettem. Eötvös József báró az ő javasatában bölcsészet, nyelvészeti, orvosi, jog- és államtudományi, róm. kath., protestáns és görögkeleti theologiai fakultások felállítását tervezte. Trefort 1873-iki javaslata ép az ellenkező álláspontra helyezkedett és elvben eltörölte a hittani karokat és csak átmenetileg hagyta meg a budapesti egyetemnél a katholikus hittani kart,