Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 127 — Az állam és egyház közti viszonyok szabályozása hozta magával a külföldön is, hogy e tekintetben kettős törekvést látunk. Vannak külföldi államok, melyek a theologiai karokat nem veszik fel az egyetem kebe­lébe, ott a hittani karok elvándorolnak vagy a felekezeti egyetemre, vagy bizonyos saját intézeteikbe. Hanem példáül Németország, Hollandia vagy Anglia a hittani karokat mintegy beillesztik az egyetem rendsze­rébe. *Már most az a kérdés, hogy nálunk Magyarországon minő állás­pontra helyezkedjünk ? Nekem e tekintetben egész határozott meggyő­ződésem van s annak kifejezést is adok. Az állam és egyház közti vi­szonyt hazánkban gyakran félremagyarázzák. Igen tekintélyes államférfiak szájából magam is hallom gyakran, hogy nálunk az állam és az egyház szét van választva s ennek a szétválasztásnak az elvét képviselik pél­dául az egyházpolitikai törvények is. Ez merő tévedés, mert ez az egy­házi és állami dologi hatáskörök, nem pedig az állam és az egyház szét­választása. Azt az állami indifferentismust, midőn az állam semmit sem törődik az egyházzal, az egyházpolitikai törvények nem képviselik. A magam részéről, de meg a szabadelvtiség szempontjából sem tartanám helyesnek és czélszerünek. Mint méltóztatnak látni a budget-tételekből, nálunk az állam igen is segítségére megy a történeti egyházaknak, a melyekkel bizonyos hosszabb vagy rövidebb történeti tradicziók alapján szorosabb vagy tá­volabb kapcsolatban van az állam. Nálunk az államra nézve nem közö­nyös a vallásosság. Az állam, a mint méltóztatik látni, befolyt az egy­r házak dotácziójába és igy tovább. En igen nagy súlyt fektetek arra is, hogy az állam, magára a papképzésre legalább annyira befolyjon, hogy lehetővé tegye 'azt, hogy ne csak az elszigetelt seminaríumokban, (Ugy van !) hanem igen is az egyetemeken megtalálja minden vallásfelekezet a nagyobb egyetemi képzést. így például, ha előre szabad mondanom, hogy miként tervezném, Budapesten a róm. kath. és görög keleti szerb egyháznak theologiai karát vélném fentartandónak, Kolozsvárt pedig az egyesült protestáns és a görög keleti román theologiai kart. — így felosztva lehetővé volna téve ezen felekezetek papjainak magasb kikép­zésben részesítése. — Ezt azért hoztam fel, hogy rámutassak arra, hogy ha törvénynyel akarjuk szabályozni a felsőbb oktatást, akkor sok és csak lassan megérlelhető nehéz kérdésekkel is állunk szemben. A theologiai karok szempontjából, a melyekre nézve én azt hiszem, hogy a mostani illetékes szakkörök véleményével teljesen egybehangzó az én álláspon­tom; mindazok, kik ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak ujabban, nem azt kívánták, hogy a theologiai karokat kiközösítsék az egyetemről, hanem ellenkezőleg azon kívánalmat fejezték ki, hogy ezen theologiai karok igy az egyletem kebelében léptessenek életbe. (Országgyűlési napló 1896-190 L IV. 269. 270. 1.) Zsilinszky Mihály, egyházkerületi felügyelői székfoglalói beszédében

Next

/
Oldalképek
Tartalom