Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. augusztus

— 54 HA zsinat tulajdonképeni tárgyaira nézve már nem tartotta a bizottság szükségesnek azt, hogy ily részletesen kidolgozott javaslattal a zsinatnak kezeit előre is megkösse, hanem csak a követendő főirányeszmék és vezérelvek s a zsinat feladatainak fő- és általános vonások keretében való megjelölését tartotta szükségesnek, kijelentve, hogy ha azt akarjuk, miszerint a zsinathoz fűzött gazdag remények teljesüljenek, akkor annak nem szabad az egyetemes zsinati bizottság által megszabatni szándékolt szűk keretben mozognia, hanem ki kell terjeszkednie az egyházi élet minden ágaira, tehát nemcsak az egyházi alkotmányra és a törvénykezésre, hanem a tanügyre, a vagyonsegély és adó-ügyre is. Ezen főirányeszmék is vezérelvek már az esperességek véleményének és javaslatainak meghallgatásával a következő szövegezésben nyertek véglegesen megállapított kifejezést. A. Az egyházi alkotmányra nézve. 1. A testületi rendszer, mely szerint a felsőbb egyházi fokozatok gyűlésein a szavazás az ott képviselt alsóbb fokú testületek szerint történjék. Ragaszkodunk ebez az egyetemes előmunkálatok által részben legalább behozni szándékolt képviseleti rendszerrel szemben, mivel ev. egyházunk egyik sarkalatos elve az, hogy abban minden hatalom az egyes önálló községektől veszi eredetét s a felsőbb fokú testületek az alsóbbaknak széles alapján nyugszanak, és mert a képviseleti rendszer mellett, a melynél a nem képviselő gyűlési tagok szavazati joggal nem bírnának, egyházunk egyik éltető lelkét, a nagy közönség érdeklődését látnók veszélyeztetve. 2. Már az előző pontban kifejezett elvből következőleg ellene mondunk az egyházmegyei és egyházkerületi tanácsok felállításának. Nincs is reájok szükség, mert mindazon teendők, melyeket az előmunkálatok e consistoriumoknak szánnak: az eddigi gyakorlat szerint részben elnökileg, részben szakbizottságok utján sokkal gyorsabban és kisebb költséggel intézhetők el. 3. Egyik fő alapelvül kívánjuk fentartani az egyházi és világi elem teljes egyenjogúságát, mely elvet az előmunkálatok nem mindenütt tartanak pontosan szem előtt.