Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

40 — könyve szerint 17173 lelket számlálva részint Brassóban (900), részint az ezen város körül fekvő Apácza (1279). Újfalu (851), Krizba (1365), Bácsfalu (1252), Tűrkös (1864), Csernátfalu (1782), Hosszúfalu (2775), Tatrang (2317), Zajzon (1200), Pürkerecz (1716), nevű falvak területén jelenleg 11 külön egyházközséget képezve laknak: a f. é. márczius 25-én törvényes képviselőiknek conventje által az erdélyrészi ág. h. ev. egyházkerületből — ennek korábbi engedélye alapján — kiválván, kimondották a tiszai ág. h. ev. egyházkerülethez külön esperességként való csatlakozást s azonnal egyházmegyévé alakulván, az ez ügyben szükségesnek mutatkozó intézkedésekkel az alúlirott egyházmegyei tanácsot bizták meg. Midőn mi az emiitett márczius 25-iki convent akaratának hódolva, a tiszai ág. h. ev. egyházkerületbe leendő kegyes befogadtatásunkért a Főtisztelendő Egyházkerületi Gyűlés előtt alázatosan esdő szavunkat ime felemeljük: Legyen szabad a kellő tájékoztatás végett, mozgalmunk egyes phasisait, az okokat, amelyek azt előidézték, táplálták és ha reményünk nem csal, czéljához vezették, röviden vázolnunk. I. Midőn hazánk erdélyi részeinek a lutheri reformatio által már meghódított három nemzete közül a magyaroké s székelyek 1564-ben Calvin nézeteihez pártoltak: a barczasági (brassómegyei) magyarság hű maradt az ágostai hitvalláshoz és ezen körülményből természet szerint kifolyólag, a szinte ág. h. ev. szászokkal közös egyházi kormányzat alá került. Tény az, mert történeti emlékeink bizonyítják, hogy ezen magyarság között valaha, még a reformátió után is egy ideig, önálló egyházközségek léteztek, önálló s minden parochiális jogot szabadon gyakorló papokkal. Idővel azonban Brassó város földesurasága alá jutván, nemcsak közigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében, hanem egyházi ügyeikre nézve is teljesen a városi tanács hatalma alá kerültek és ezen időről fenmaradt adataink azt mutatják, hogy a barczasági ev. magyarság évszázadokon át minden helyi autonomia, sőt egyházközségi szervezet nélkül nemcsak az egész erd. ev. egyházkerület kormányzatára nem gyakorolhatott befolyást, hanem még saját helyi ügyeinek intézésére sem. A szász ev. egyházközségekben a helyi ügyek intézése egy Lokal- vagy Ortseonsistorium név alatt működő egyháztanács körébe