Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

— 19 — felekezeti érdeklődés kellő határain belül, jogakademiájának fenntartására tovább is áldozni kész. A gyűlés ezen határozata, valamint az eperjesi collegium képviseletének egyetemes segély kieszközléseért beadott kérvénye, az egyetemes gyűlés eleibe fog terjesztetni, kiküldött képviselőink oda hatni utasíttatván, hogy egyetlen jogakademiánk, egyetemes segélyben tovább is részesíttessék. VII. (Kr.) Egyházkerületi rendezet készítése végett kiküldött kerületi bizottság, javaslatát a gyűlésnek beterjesztette. A terjedelmes munkálat, kézirat helyett kinyomatva lévén, 50 kron minden egyes egyháznak meg fog küldetni, s hogy áttanulmányozás és megbírálás végett közkézen foroghasson, ily áron a főesperesi hivatalok útján mindenki által megszerezhető lesz. Hogy pedig a rendezet megállapítása és életbe léptetése már a legközelebbi egyházkerületi gyűlésen véglegesen eszközölhető legyen, az esperességek a magok körében az egyházaknak nyilatkozattételre záros határidőt fognak kitűzni, az egyes egyházak észrevételeiből és nyilatkozataiból, esperességi tárgyalásban összeállított nézetet pedig az 1881-ik év junius hava 15-ig főtisztelendő superintendens úrhoz beterjeszteni, — mire az összes esperességek elnökségeiből és a rendezet elkészítésében eljárt tagokból alakult nagyobb bizottság, az esperességek munkálataiból összeállított végjelentést fog az egyházkerületi gyűlés elhatározása s szentesítése alá terjeszteni. VHI. (Fb.) Olvastatott a Baldácsy-alapítvány bizottságának, valamint a többi összes társbirtokos egyházkerületekhez, úgy tiszai ev. kerületünkhöz is intézett s Budapesten 1880 máj. 22-én kelt megkeresése az iránt, hogy a fentnevezett bizottság által a boldogemlékű alapító özvegyének hitbér czímén tettleg megtörtént végkielégítésére, az első magyar általános biztosító társaságtól váltóra felvett újabb 30,000 frt adósságnak zálogjogi kölcsönné leendő átalakíthatására, illetve ezen újabb tehernek az alapítványi birtokokra jelzálogilag leendő bekebelezésére adná meg kerületünk a szükséges felhatalmazást. Az egyházkerület belátva ez újabb kölcsönnek a helyzet tisztázása tekintetében szükséges és czélszerű voltát, a megkeresésnek helyt adott, úgy, hogy a kívánt felhatalmazást az egyházkerület nevében az elnökség írja alá. IX. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás- és közoktatási m. k. ministeriumnak 1879 dec. 11-én 35,111 sz. a. kelt utasítása a köztörvényhatóságok és a megyei kir. tanfelügyelők részére, a tanítók, valamint azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjazása, illetőleg segélyezése és gyámolítása tárgyában benyújtandó folyamodványok mikénti felszerelése és első fokú elintézése körüli eljárásra nézve, következő tartalommal: 1. A tanítók nyugdíjazása sürgős intézkedést nem szükséglő rendkívüli esetek kivételével, m i ndig az iskolaév zártával lóvén foganatosítandók (lásd 1875. 32. t. cz. 43. §.), a tanítók körrendeletileg értesítendők, hogy nyugdíj vagy végkielégítés iránti kérvényeiket mindenkor a tényleges szolgálat alatt nyújtsák be, minthogy ellenkező esetben állomásaikról történt távozásuk lemondásnak fogván vétetni, a nyugdíjba lépés szükségességének és jogosult voltának meg nem állapíthatásából eredhető következményekért egyedül önmagukat okolhatják. 2. A tanítók, azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjazása, illetve segély és gyámpénz iránti folyamodványaik, mindenkor az illető tanfelügyelőhöz nyújtandók be s következő okmányokkal szerelendők fel. I. A tanítók nyugdíj, vagy végkielégítés iránti kérvényeihez csatolandók: a) A tanító keresztlevele. b) A tanítói pályán töltött összes szolgálatát, a megfelelő időrendben pontosan és hitelesen előtüntető szolgálati okmányok. Ha ezen bizonyítványokból a szolgálati idő folytonossága ki nem tűnnék, a félbeszakítás indoka az 1875. 32. t. cz. 8-ik §-a értelmében hiteles okmányokkal igazolandó. c) Az orsz. tanítói nyugdíj és gyámalap javára kivetett díjak pontos megfizetéséről szóló adóhivatali nyugta, vagy jövőben a tanítók részére küldendő „Igazoló ív", melyben a teljesített fizetés igazoltatik. d) Oly tanítók, kik a tanítói nyugdíj törv. (44. §.) alapján az 1870. év előtti szolgálatok után az állam, vagy az orsz. tanítói nyugdíjalapon kivűl, a régebben fennállott kormányrendeletek, gyakorlat,