Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

— 20 — vagy valamely egyházi, községi szabályzat, avagy magán szerződés értelmében, más alap, vagy község avagy testülettel szemben végellátásuk tekintetében igényt formálhatnak, ezen igényük érvényesítésére vonatkozható okmányt, legyen az szerződés, alapszabály, gyakorlatra vagy szabályra vonatkozó bizonyítvány. e) A d) pont alatti esetekben, a szolgálat utolsó évében élvezett tisztán tanítói állomása utáni járandóságairól szóló díjlevél. f) A netán terménybeli járandóságoknak a legközelebb mult 10 évi átlag szerint számított pénzértékének hiteles kimutatása. II. Az özvegyek segélydíj iránti folyamodványaihoz, a szerint, a mint az özvegy csupán az állam vagy az orsz. tanítói nyugdíjalapból, vagy máshonnan is igényelhet özvegyi segélyt, a fenti okmányokon kívül még következők csatolandók. h) A férj elhunytáról szóló anyakönyvi kivonat. i) Az özvegy és netán hátramaradt árvák keresztlevele. j) Házassági anyakönyvi kivonat, továbbá: k) a férj haláláig való együttélésről szóló lelkészi bizonyítvány. I) Végre: ha együtt nem éltek, hiteles alakban kimutatandó, hogy az elválásra melyik fel szolgáltatott okot. III. Az árvák gyámpénz iránti folyamodványaihoz. a) A szülők elhunytáról szóló anyakönyvi kivonat. b) Az árvák keresztlevele, melyben a törvényes születés kitüntetendő. c) Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe felvett szülő vagy szülők által teljesített fizetésről szóló nyugták vagy „Igazoló ív". d) Ha az árva az orsz. tan. nyugdíjalapon kivül máshonnan is tart segélyre igényt, ezen igényének megállapítására vonatkozó okmány. e) Annak igazolása, hogy az illető árva nem részesül-e akár állami, akár egyházi közsegélyben, ösztöndíjban, vagy nincsen-e valamely nevelőintézetbe felvéve? f) Egészen szülőtlen árvák folyamodványaihoz a felsoroltakon kivül, még a törvényes gyámot igazoló hatósági bizonylat is melléklendő. 3. Ha valamely tanító kérelmét az 1875. 32. t. cz. (i-ik, illetve 7-ik §. 2-ik pontjában foglaltakra alapítja, vagy a 10. ós 11. §§-ban érintett esetekben a kir. tanfelügyelő a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát megállapítandó bizottság kirendelése végett szabályszerű felterjesztést tesz, melyben két tagot és az eljáró orvost (ki soha sem lehet a megvizsgálandó gyógykezelő orvosa) kinevezés végett megjelöli. Megjegyeztetik, hogy a 7-ik §. 1-ső pontja alatt foglalt esetben bizottsági eljárás szükségtelen, s ily esetben a folyamodványt az alább következők szerint illetékes fóruma elé terjeszti, a jogos nyugdíj megállapítása és kirendelése végett. 4. Állami, községi és magántanítók szolgálatképtelensége ügyében a bizottság a tanfelügyelő elnöklete alatt a közigazgatási bizottság két tagjából és az orvosból áll, mely bizottság felekezeti, vagy valamely társulat, esetleg testület által fentartott iskolánál alkalmazott tanító ügyében, a 40-ik §. alapján, az illető intézet főhatósága által kiküldendő két taggal egészíttetik ki. mi végből az illetékes hatóság a ministerium által két tag kiküldésére felhívatik. Ezen bizottságok a nyugdíjat nem szabhatják meg, sőt javaslatot sem tehetnek, csupán az 1875. 32. t. cz. 6., 7., 10., 11. és 12-ik §§-ban foglaltak szem előtt tartása mellett megállapítja, váljon az illető tanító végleg és teljesen, vagy csak valamely múló betegség következtében ideiglenesen szolgálatképtelen-e, és a tapasztaltak alapján kimondja a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát. a) Községi tanítóknál az ideiglenes szolgálatképtelenség esetén egyúttal intézkedik a fenforgó helyi körülmények és szokások számbavételével, az ideiglenesség tartamára (mi egy évnél többre nem terjedhet) a tanító helyettesítése iránt s az ebből eredő költség fedezésére a szabagságolt tanító javadalmának megszorítását is kimondhatja, de csak oly mértékben, hogy az illető szabadságolt tanítónak legalább annyi fizetése szabad élvezetére maradjon, mennyit esetleg nyugdíja tehetne. Ezen eljárásáról a legközelebbi közigazgatási bizottságnak a kir. tanfelügyelő, helybenhagyás végett, jelentést tesz.