Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1869. szeptember

- S^S.U - ­— 6 — IX. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztériumnak Budán 1869 april l-jén 492 sz. a. kelt rendelete, melyben superintendens úr felkéretik, liogy az 1868:38 t. cz. 125 §-a 1-ső pontjának értelmében, az illető megyei iskolai tanácsokba egyházunk képviseletére küldendő ta­nácstagok megválasztását eszközölje. Olvastatott továbbá superintendens úrnak e tárgyra vonatkozó és a főesperesi hivatalokhoz 1869 april 12-kén kibocsátott felszólítása, mely szerint e választások az egyházkerülethez tartozó egyes megyék szerint, a szokásos kettős, előbb kijelelési, aztán választási szavazatok által eszközöltessék oly megyékben, melyekben csak egy esperesség létezik, annak, a hol pedig több, ott a kerületi el­nökség vezetése mellett. Superintendens úrnak eljárási módja egyházkerületileg is helyeseltetvén, egyszersmind a választások eredménye is közzé tétetik, mi szerint: Abauj megyében Möszl Gusztáv, Bereg megyében Szontagh Mihály, Bihar megyében Rimler Károly, Borsod megyében Klein Endre, Gömör megyében Hoznék Náthán, Sáros megyében Vandrák András, Szabolcs megyében Matthaeidesz Gusztáv, Szathmár megyében Mikler Sámuel, Szepes megyében Kalchbrenner Károly, Zemplén megyében Boronkay László választtattak a megyei iskolai tanácsokba képviselőkül. A megválasztottak névsora az illető megyéknek, valamint a nm. vallás és közoktatási minisztériumnak is beada­tott, az egyházkerület elvárván, hogy ők működésökben, mind egyházi jogaink fenn­tartását, mind oskoláink javát híven szemmel fogják tartani. X. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztériumnak, Budán f. é. apr. 21-én egyetemes felügyelő vírnak fölkérésére adott válasza, mely szerint ő cs. és ap. királyi felsége, f. é. február 15-kén kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az 1869-ik évre kirendelt orszá­gos egyházi segély kiosztása az evang. egyház autonom kormányzó testületei által eszközöltessék, úgy, hogy a magyarországi ág. liitv. evang. egyház részére megállapított 20,000 osztr. ért. forintnyi állam­segély, az egyetemes gyűlés által a négy egyházkerület közé igazságos arányban osztassák fel, azon Utasítással, hogy az utalványozott öszveg szorosan vett egyházi czélokra fordítassák. Bár az 1849:20 t. cz. biztosítása folytán nevezetesebb segélyt várni jogo­sultnak érezhette magát a magyarhoni protestáns egyház, a felajánlott öszveg utal­ványozását is örvendetes tudomásul vette egyházkerületünk, — az elosztási kulcsnak egyedül helyes és az egyetemes gyűlésen is pártolandó igazságos arányát, az egyes egyházkerületek anya- és leányegyházai számának arányában találván. A nyerendő államsegélynek egyházkerületünkben való igazságos elosztására sinórmértékűl szol­gálandó tervezet elkészítésével, az egyházkerületi elnökséggel, az esperességi elnök­ségek s a kerületi gyámintézeti központi választmány bízattak meg. XI. (Cs.) Olvastatott superintendens úrnak a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztériumhoz intézett több rendbeli panaszos felterjesztése, nevezetesen: 1.) Sztrakay János rozsnyói r. kath. lelkész ellen, ki az 1868:53 t. cz. 12 §-a ellenére, Rozs­nyón lakó Horváth András r. kath. és Szőllős Mária ág. h. ev. vegyes házasok egybeadatása előtt, a menyasszonytól térítvényt csikart ki, melyben ez magát leendő valamennyi gyermekeinek a r. kath. val­lásban való neveltetésére kötelezte. 2.) Prokopovics Ede szepesmegyei tótfalvi r. kath. lelkész ellen, ki Wavrek Tamás nevü ev. férfit Halnika Katalin r. kath. hajadonnal házasságilag összeadta, a nélkül hogy nevezett vőlegény az ev. egyházban kihirdettetett volna, sőt az ezen házasságból származott figyermeket meg is keresztelte. 3.) Boczko János abaujmegyei ócsvári r. kath. lelkész ellen, ki Csulko, másképen Bodnár nevü ev. férfit, — ki áttérési szándokát az ev. lelkész előtt csak egyszer kijelentette, — az 1868:53 t. cz. 7 §-nak is megsértésével minden jelentéstétel nélkül, a r. kath. egyházba fogadta s a nevezett férfit rom. kath. nővel házasságilag össze is adta. 4.) Haffner Ignácz gömörmegyei jolsvai r. kath. lelkész ellen, ki az ev. Schmidt János és r. kath. Skoda Máriától a háromszori kihirdetést megtagadta azon ürügy alatt, hogy az ev. férjnek őt előbbi nejétől elválasztó hétszemélyes táblai Ítéletet magára nézve kötelező erejűnek el nem ösmeri. 5.) Pribisovszky János szepesmegyei poprádi r. kath. lelkész ellen, ki Krausz János ev. és Inglar Zsuzsanna r. kath. jegyeseknek a megtörtént háromszori kihirdetésről szóló bizonyítványt tör­vényes ok nélkül kiadni vonakodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom