Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1860. augusztus

t » — 14 — i) Az öntörvénykezés egyházi ügyekben, magában foglalja: aa) A bíráskodó testületek szervezését, bb) A perrendszer megalapítását, cc) A birák szabad választását. dd) A hozott ítéleteknek megkeresés útján polgári hatóságok általi végrehajtását. ee) A pertaksák megalapítását. k) Az önmegadóztatás egyházi czélokra együtt jár a kivetett összegeknek polgári útoni behajthatásával, a Tdadások megállapithatásával, a kivetési kulcs meghatározásával és a kivetendő összeg megszabásával. 1) Az egyház hívei közt tökéletes egyenlőség áll fen. Ennek kifolyása a képviseleti rendszer az egyes egyházak alapján és a kettős elnökség. m) A magyarhoni ág. hitv. ev. egyházat, a többi vallásfelekezetüek irányában tökéletes státuspolgári jogegyenlőség illeti. Ebből foly: aa) Az aránylagos részvét a státusjavadalmakban és különösen a községi segedelmezésben. bb) Tökéletes viszonosság, az áttérés, gyermeknevelés és a vegyes házasságéi gyermekek vallásának meghatározására nézve. Ezen csak legfőbb részeiben érintett vezérelveknek alkalmazása, úgy az államközi viszony megalapításában , mint az egyházi belszerkezct kidolgozásában, a központi kezdeményező bizottmányra bízatván, annak javaslata az egyes egyházak tanácskozása alá terjesztendő leszen, hogy ezek további részletesebb nézeteit és kívánalmait esperességeik útján az egyházkerületre felterjeszthessék, ez peilig fövéleményt és utasítást adhasson. Ezen alapeszmék egész terjedelmükben elfogadtattak s az egyetemes gyűlésre menendő követeknek azon esetre, ha egyházunknak zsinatilag szervezése szőnyegre kerül, utasitásúl adattak. XXVIII. Az iglói f. év julius 13-kán tárgyalt zsinati előkészületekkel összefüggöleg az egyetemes gyűlés minél előbbi megtartása jővén szőnyegre, minekutána kerületünknek tudomására jutott, hogy ennek összehívására több oldalú előkészületek történnek, részéről az egyetemes gyűlésre menendő küldőitekül — azon utasítással, hogy az egyetemes gyűlésen felveendő tárgyak előbb tanácskozmányi ülésben tárgyaltassanak, — következőket nevezi ki: u. m. a ker. elnökökön kivül, Bánó József, Bartholomaeidesz János, Berzeviczy Egyed, Czékus István, Fest Imre, Fürész Ferencz, Hámos Lajos, Jamriska Péter, Kalavszky János, Lindtner János, Lippay Endre, Malatinszky Ferencz, Nagy Mihály, Pelech János, Sóhalmy Samu János, Soltész András, Spóner Tivadar, Szcnt-Iványi Miklós, Id. Szirmay István, Ifj. Szirmay István, Szontagh Lajos, Szontagh Pál, Szontagh Albert, Toperczer J. Lajos, Ujházy Albert, Vandrák András és Wittchen Adolf urakat, kik közül Főt. superintendens úr, Soltész András XIII. városi esperes és Vandrák András eperjesi tanár urak egyenként 50 o. é. forintnyi útiköltséggel és a gyűlés tartama alatt 3 o. é. frtnyi napi díjjal, a többiek pedig díj nélkül küldetnek ki. XXIX. Ugyanazon jegyzőkönyv V-dik pontjára, melyben a kerületi pénztárnok úr javaslatképen szólítja fel a kerületet arra, hogy a tökéi után járó jövedelmi adó megszüntetése tárgyában a magas kormányhoz folyamodjék; a javaslat elfogadandónak határoztatott. XXX. Nagys. Zsedényi Ede kerületi felügyelő úr meleg szavakkal emelvén ki azon leverő fájdalmat, mely magyar hazánkat Gróf Széchenyi István halála által éré, s azon átalános részvétet, melyet a mély bánatba merült Nagyméltóságú család iránt egyesek és testületek tanúsítani versenyezve