Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
3. szám - Ismertetések - Kiss Sándor: Fajunk védelméről. M.-től - Jánosi Zoltán.: Absolon Sz.-től
— 91 — / Fajunk védelméről. Irta: Kiss Sándor. Különlenyomat a „Cél" 1917. 11. számából 23 1. A magyarságnak védekeznie kell a zsidó terjeszkedés ellen — ez Kiss Sándor fejtegetéseinek a veleje. Hogy a védekezés szükségét beláttassa, jellemzi a zsidóságnak a közvélemény elaltatására felhasznált eszközeit és fogásait. Különösen figyelemre méltóak azok a sorai, amelyekben a természettudományos világnézet zsidó részre való kisajátításáról és meghamisításáról ír. A Darwin, Haeckel és Spencer által kidől gozott természettudományos világfelfogás a modern kultura gerince. A legtöbb tudományban határtalan a megtermékenyítő ereje. Nemzeti és faji öntudatot bennünk nem tudott kelteni, mert azok, akik azt magyarba átültették, súlypontját eltolták, vallástalan jellegét domborították ki s pártfogásukba vették a nemzetiségek faji törekvéseit. Ez az ügyes taktika eredményezte, hogy a magyarság védelmi helyzetbe kényszerült. Mi öregek ugyan ezzel is megélünk, fiatalságunk azonban természettudományos kulturát, merész gondolatot, véralkatának megfelelő friss elszántságot csak a progreszsziveknél talál. Fajvédelmi harcunknak tehát módszert kell változtatnia. Fel kell karolnunk a természettudományos műveltséget a maga eredetiségében és egyetemességében ! Kiss Sándor e követelésére fel kell figyelniök theologusainknak is, azért olvassák el ezt a füzetet. M. Jánosi Zoltán: Absolon. Tragédia 5 felvonásban. 211 I. Ára 6 korona, finom velin papiron 8 korona, kötve 10 korona, illetve 12 K. Jánosi hatalmas tragédiát csinált Absolon históriájából. Absolonja férfias, egyenes karakter, kit csak nyers becsületessége buktat el. A tragédia háttere, a vénülő Dávid, a Salamonért mindenre képes Bathseba, az udvar légkőre pompásan van megfestve. A mű nyelvezete nemes csengésű, sok erő és szépség jellemzi. Kellő változtatások és rövidítések árán nemcsak mint olvasmány, hanem a színpadon is hatni fog. Sz. Charles Baudelaire : A rossz virágai. Fordította György Oszkár. Tevan-kiadás. Ára K 4-—. Örvendetes esemény, hogy Baudelaire e hires kötete — bár csak részletben — magyarul is megjelent. Baudelaire a modern dekadens költészet atyja. S a dekadens költészet szerintünk egy még csirájában levő, de kialakuló nagy hatalom. A dekadens költők nyelvében az érzékeltető — impresszionista — styl igazi művészi fokra emelkedett. A dekadens költők másik nagy érdeme, hogy a költészetnek egészen uj tereket nyertek meg : a rút festése, uj érzések és érzelmek, sajátságos gondolatok. Gyakran u. n. beteges elem is előfordul : az idegbetegség és a felcsigázott idegek eredményének leírása, festése. De ez is érdem. Azután a kis emberek rajza különösen az orosz regényekben ! Világnézetük alapja rendszerint a pesszimizmus. A különös érzelmek és gondolatok kifejezése okozza, hogy a dekadens költők gyakran érthetetlenek, pl. Ady Endre néhány verse. Hazánkban egyébként Ady e költészet gazán kimagasló alakja, aki két Baudelaire-verset is fordított, de
