Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - Aktuális kérdések

egyházhoz, amelybe beleszülettek. Történeti alapon, a régiség és a maradiság jogán a róni: katholicizmusnak óriási előnyei vannak velünk szemben. Ezeket mi csak ugy ellensúlyozhatjuk és csak azzal tehetjük vitássá, hogy az igaz ker. vallásosságnak, az igazságnak, a magyar kulturának leszünk zászlóvivői és bajnokai és nemcsak a magunk szűkebb körében, hanem az egész ország fóruma előtt rászolgálunk arra az elismerésre, hogy mi az őszinte, tisztult vallási felfogás, a magyarság összeforrasztása és lelki megnemesitése szolgálatában többet dolgozunk, mint bárki más ! A világtörténelem legnagyobb hazugsága. Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai ev. lelkész egy kis könyvecskét irt „Mózes vagy Jézus ?" c. alatt, melyben szembeállította a zsidó nacionalisztikus vallási és világiéi fogást a keresztyénség világnézetével és a sorok között sejteti azt is, hogy a háború minden borzalmát az általa mózesinek mondott szellem rovására irja. A füzetet lapunk 2. számában ismertettük, rámutatva hibáira és gyengéire. Amit mi néhány sorban megirtunk, abból az „Egyenlőség" szenzációt csinált és a legvaskosabb modorban nekiment Szeberényinek. Kritikája csak ugy hemzseg a Kraftausdruckoktól. Ami a könyvecskéből az „Egyenlőségnek" nem tetszik, az mind csupa „hazugság*. Az pedig, hogy a zsidók feszitették volna meg Jézust, a „világtörténelem legnagyobb hazugsága"'. A világtörténelem legnagyobb hazugsága felett nem fogunk az „Egyenlőség"-gel hajba kapni. Az ilyen szuperlativuszokban a tudománytalan pártszempontok szoktak kifejezésre jutni, akár Szeberényi könyvében, akár az »Egyenlőség" hasábjain. Az „Egyenlőség" szuperlativusza lényegileg nem is igaz, mert hogy a zsidóságnak Jézus keresztre juttatásában része nem volt, azt az „Egyenlőség" nem fogja soha eldisputálni. Philónak nem volt része benne, a diaszporabeli zsidóság sem üvöltözte a „feszítsd meg"-et. Azok azonban, akik üvöltötték és akik Jézust Pilátus ítélőszéke elé juttatták, jeruzsálemi zsidók voltak, a zsidó vallási és egyházi érdek uszitoüjai. Ez a förrások szerint igy van. Amiből persze nem következik, hogy már most akár Szeberényi, akár más vaiaki a zsidóságot, a mai zsidókat tenné Jézus haláláért felelőssé. Ilyen ostobák igazán nem vagyunk. Azonban abban megint Szeberényinek van igaza hogy a túlzott és egyoldalúan kifejlődött nacionalizmusnak bűnei, veszedelmes következményei vannak, az ellenben nem kétséges, hogy az igazi keresztyén szellem ilyen veszélyeket rem rejt magában. Jézus halála ugy zsidó, mint római részről joggal ennek az egyéni boldogságot és, jogokat semmibe nem vevő nacionalizmus rovására irható. A világtörténelem legnagyobb hazugságával való dobálódzás tehát csak egy izgatott gesztus az „Egyenlőség" részéről, amelyet nem lehet komolyan venni. Apokaliptikus hangulatok. A háború alatt nemcsak Hock János plébános prédikációi voltak tele a világ végére való utalásokkal, hanem szinte általános volt bizonyos körökben az apokalipszisek teljesedőben levő jóslásaira való utalás. A német theologiai