Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - Aktuális kérdések

75 a törvényszerűség gondolata és hogy az uj, az eredeti a történet folyamán a személyekhez kapcsolódik, — mégis az ellentét, amit a racionalizmus kiváltott, ha más formában is, de megvan. Történeti kritika, irástekintély, általános vallásos igazság, a keresztyénség abszolút jelleme nevek alatt. Mert a keresztyén hitben a tekintélyszerü és kritikai racionális elem elválaszthatatlanul egyesítve van A tekintélyszerii elemnek egyoldalú hangoztatása pedig mindig kihívja a racionálist.* A felekezeti statisztikát mi protestánsok nem igen kultiváljuk. H omol a István kassai evang. lelkész foglalkozik vele állandóan s néhány éve dr. Zimányi Dániel irt igen értékes munkát „Egyháztörténet számokban" cim alatt, kimutatva ebben a protestantizmus aggasztó fogyását. Különben a felekezeti statisztikából csak két „tény" élt a köztudatban. Az egyik az, hogy a református vallás; magyar vallás, mert csupa magyarok vallják, a másik pedig az, hogy a lutheránusok tótok. A részletekkel nem törődtünk. Most azután a „Magyar Kulturában" (VI. évf. 4. szám) alapos leckét kapunk statisztikából. Pezenhoffer Antal „Melyik a magyar vallás" c. statisztikai tanulmányában szembeszáll a „magyar vallás" elnevezéséért a köztudattal és ki akarja mutatni, hogy a m. kir. statisztikai hivatal kimutatásai és a népszámlálás eredményei épen nem bizonyítják azt, Jiogy a magyarság vegyületlenebb, eredetibb és tőrzsökösebb rés*inkább református, mint katholikus vallású. Azt elismeri, hogy a reformátusok kevés kivétellel mind magyarok és a ref. felekezethez hazánkban a magyaron kivül más fajú nép alig tartozik, azonban azt bizonyítja, hogy a törzsökös magyarság rórn. katholikus. — A „magyar vallás" elnevezésért még sokat fogunk vitázni. Ebben a vitában remélhetőleg nem rideg számok játszák a főszerepet. A számok is sokat jelentenek, a döntő azonban az, hogy melyik egyház áll közelebb a magyar népnek a lelkiilêtéhez, melyikkel azonosítják magukat jobban a hívei, melyik élő egyház? A statisztika által számbavett hívek nem mind tartoznak lelkileg, saját vallásos meggyőződésük alapján is ahhoz az f Az adatokat a Realencyclopädie für protestantische Theologie und Kirche és a Religion in Geschichte und Gegenwart ily cimii cikkeiből vettern : Aufklärung, Deismus, Rationalismus und Supernaturalismus, illetőleg Rationalismus. Schwegler Geschichte der Philosophie, Tröltschnek a „Kultur der Gegenwart-ban megjelent dolgozata s egyháztörténeti kézikönyve szolgáltak forrásul. Lie. Fizély Ödön. Aktuális kérdések.