Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - A német racionalizmus. Lie. Fizeíy Ödönlől

— 73 — / chald befolyást a bibliára. Löffler hangsúlyozta a platonizmus hatását a dogma keletkezésére. À tudományos theologia mellett a gyakorlati egyházi életben is éreztette hatásat a racionalizmus. A prédikálásban nem theologiai szubtilitásokat ád és nem polemizál, hanem praktikus és különösen morális igazságokat hirdet. Mosheim mellett kiváló szónokok: Jerusalem, Sack, Zollikofer, Teller és a Stunden der Andacht szerzője Zïchokke. A racionalisták vallásosságuknak megfelelő énekes könyvet is alkottak. Az erény és a kötelesség jellemzik énekeiket. Ezen a téren Gellert mellett különösen J. A. Cremer tünt ki. A vallásoktatásban mechanikus emlékelés helyett a vallásos igazságok felett való önálló gondolkodás kifejlesztését kísérelte meg. A racionalizmusnak megfelelő pedagógiai theória a philantropizmus. Képviselőinek személye is összeesik a theologiai racionalizmussal : Basedov, Salzmann, Bahrdt. A módszerben kifejlődött a sokratika : kérdező és feleltető módszer. Főképviselője Dinter volt. Az egyházi fegyelem meglévő maradványai is eltűntek a racionalizmus által. Az egyházi életben a gyülekezeteket gazdaságilag és szociálisan is emelni kívánták. Az égi mellett a földi jólétet is előmozdítani, amint azt a sok hasznossági prédikáció is mutatja. A racionalizmus gondolatai kezdetben az egyetemeken találtak képviselőkre és hirdetőkre. Poroszország volt a főfészkük, hol Nagy Frigyes volt az uralkodó, akinek századát Kant a felvilágosodás századának nevezte el. Berlinben Sack, Spalding, Teller, Braunschweigban : Jerusalem, Henke voltak a képviselői. Szászországban szelid, keverék formájában hirdette a racionalizmust Tzschirner, Ammon. A gazdag irodalom, amit a racionalizmus hozott létre, s az ellentétes irányokkal való küzdelme, mind elősegítették gondalatainak elterjedését. Eljutott a szószékre is. S ha moralizmusa, intellektuális iránya gyöngítette a kultusz értékét, de az egyszerű, józan vallásosság elterjesztése, különösen a parasztok és a középosztály közt, nagy érdeme. Gyakran hangoztatott állítás, hogy a racionalizmus egyháziatlansághoz vezetett. A felvilágosodás a katholikus Franciaországban az egyház és a keresztyénség iránt való féktelen ellenszenvben tombolta ki magát. Németországban a racionalizmus a felvilágosodás gondolatainak átvételével elvette annak a fullánkját s oda hatott, hogy az élő Istenben, gondviselésben és halhatatlanságban való hit, a vallással összekötött morál élt a szivekben. Nem egy racionalista tiszteletre méltó és nem siker nélkül való küzdelmet folytatott a Németországban is fellépő egyházellenes hangulat ellen. A racionalizmus őszinte és praktikus vallásossága a nép erejét és szeretetét bírta. Egyik jele, hogy a kor fő épitő irata Zschokke „Die Stunden der Andacht" c. munkája számtalan kiadást ért meg. Idegen nyelvekre is lefordították. Magyar fordításban is megjelent.* * 1808-tól 36 kiadásban jelent meg Németországban. 1829-ben 8 kötetben mintegy 5000 oldalon megjelent magyar fordításban is. 1864-ben Szász Károly 2 kötetben válogatott részeket adott ki belőle.