Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - A német racionalizmus. Lie. Fizeíy Ödönlől

— éá — iemü volt: a biblia tekintélye alapján és az antik világfelfogás bázisán. De a felvilágosodás által az ember kijutott az önmaga okozta gyámságból — amint azt Kant mondja. És most az volt a kérdés, hogy keresztyénségnek, vallásnak van-e helye, joga és értelme azon a bázison is, a hová az emberiség felemelkedett? Az élet egyéb viszonyaiban meglehetős simán, gyorsan ment az átalakulás, alkalmazkodás. A theologia, a vallás azonban erős ellenállást fejtett ki. Ezért az összeütközés is erősebb volt. Franciaországban a keresztyénség és egyház brutális szétrontásához, Angliában a vallástalanság és hivatalos egyháziasság csupán külső összetartozásához vezetett. Németországban azonban egyház és theologia szövetséget kötöttek a felvilágosodással. Azt az egyházi mozgalmat, mely a felvilágosodás princípiumát az észt, a rációt fogadja el s vallás, keresztyénség, hittételek megítélésében ennek adja a döntő, az igazságot kimondó szerepet, racionalizmusnak nevezzük. Hosszantartó fejlődés, elvek küzdelme volt, mig az egyházi gondolkodás a felvilágosodás elveit részben, vagy egészben magáévá tette. Hiszen nem kis problémákról volt szó. Az Isten-hit és a mechanikai természeti felfogás kiengesztelése nehéz feladat. Különösen mikor a csodában való hit, amely az eddigi vallásról való felfogásban olyan fontos szerepet játszott, eltűnt. A mechanikus természettudományból az általános világnézetbe átment elv az áttörhetetlen törvényszerűségről lehetetlennek tüntette fel az isteni beavatkozást, az ok és okozati összefüggés áttörését. A kiengesztelődés körül fáradozott Newton és Leibniz, akik a mechanikai természeti felfogást a legkonzekvensebben vive keresztül, mégis arra a meggyőződésre jutottak, hogy épen a világ csodálatraméltón rendezett mechanizmusa valami szokatlan célszerűséget visel magán és feltétlen egy intelligens okozóra mutat, akinek a célszerűen megindított gépezet keletkezését köszönheti. Ez a fiziko-teleologikus Isten-bizonyiték Különösen Wolff és a német felvilágosodás voltak fáradhatatlanok ennek a bizonyítéknak a kiépítésében. A vallásban a morális és optimisztikus szempontot hangoztatják. Mint valami praktikus dolgot szemlélik azt. A vallás a közönséges ember számára is legyen érthető, Lockenál is utána a gazdag deisztikus irodalomban hangzik el a követelés : reasonableness of christeanity. A közvetlen vallásos érzést mint miszticizmust és fanatizmust elvetik. A vallás alapja a hálatelt öröm, hogy isten olyan szépen, nagyszerűen berendezte a világot. Különös érdeklődés nyilvánul meg a theodicea kérdése iránt, mellyel Németországban Leibniz foglalkozott sokat. Magában az egyházi életben is voltak olyan tényezők, melyek a racionalizmus kifejlődését elősegítették. Ilyen tényező elsősorban az orthodox tan gyöngülése. Hollaz 1767-ben ugyan még összefoglalja az orthodox tant, de az emberek kezdenek már figyelni a bibliai és dogmatikai különbségekre. Sokan a pietizmust nevezik a racionalizmus atyjának. Ez a név épugy megilleti az orthodoxiát