Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - A német racionalizmus. Lie. Fizeíy Ödönlől

— 66 — / ézoígál és megvet minden holt és gyümölcstelen tudást, minden pedantériát, szőrszálhasogatást. Az egyház és vallásos szempontok, melyek még a valláson kívül álló életkörök szabályozójául is szolgáltak, lassankint eltűnnek. A felvilágosodás az élet és az élet összes viszonyainak szekularizációja. Uj tudományos szellemet s uj világnézetet hozott létre. Felébredt az örökölt igazságban való kétely és a cél, a biztos, valódi igazság keresése lett. Bacon a különböző idolák ellen küzd, melyek lehetetlenné teszik az igazság megtalálását. Thomasius élete feladatának azt tekinti, hogy előítéletek ellen küzdjön, melyek közül a tekintélyhit a legrosszabb. Lessing fejezi ki ezt frappánsan Nem az a kérdés most, hogy valami keresztyén-e, hanem az, hogy igaz-e? — Az a meggyőződés kerekedett felül, hogy van természeti vallás, morál és jog és hogy ezek számára az emberi észből általános elvek vezethetők le. Az uj szellem legelőször a természettudományra nyomta rá a maga bélyegét s ez magával hozta a világkép egész megváltozását, A természeti törvény, kauzolitás, s minden természeti jelenségnek egy törvényszerűen működő mechanizmusra való visszavezetése adták meg ennek a jellemző vonását. Galilei, Newton voltak az uj methodus első úttörői. A kopernikuszi világkép alapjában renditette meg az anthropocentrisztikus felfogást, amely minden természeti történést az emberre világított. A filozófiában nagy rendszerek keletkeznek, melyek a kinyilatkoztatás tekintélyétől függetlenül magyarazzák a világot Bacon, Spinosa, Locke neveit emiitjük csak. Amint a maíhematikában egyik igazság folyik a a másikból, ugy kell a filozófiának a világon mindent törvényszerűen megmagyarázni és elfogadható okokból levezetni. Az erény fogalma nagy változáson ment keresztül Az ethika nem Isten akaratából, hanem az ember erkölcsi természetéből vezettetett le. Közvetlen erkölcsi érzelemről beszélnek. Azt hiszik, hogy az atheisták is erkölcsösök lehetnek. Az oktatás és nevelés körül való fáradozása abból a meggyőződésből erősödik, hogy észszerű ismeret beplántálása alapján az ember számára a boldogságot megteremthetik. Nem az üdvösség a fődolog, nem egyházi érdeket szolgál elsősorban. 1794-ből a porosz „Landrechf'-ben egyetemek és népiskolák mint állami és nem mint egyházi intézmények szerepelnek. Az uj szellem nem csak keveseknek a birtoka. Népszerű folyóiratok keletkeztek, a tudósok nem latinul, hanem az anyanyelven irtak, essays stílben a müveitek számára Párisi szalonokban s a német polgári házakban filozófiai és világnézeti kérdésekkel foglalkoztak. Hogyha eddig az egyház volt az egyedüli hatalom, mely a népeket a világnézet kérdéseiben vezette, ugy most az egyháztól független, részben vele ellenséges műveltség, világnézet és irodalom keletkezett, mely sok embernek a lelki hazájává lett s számukra az egyházat is helyettesítette. Ennek a következménye az egész kulturélet elvilágiasodása volt. Állam, jog, gazdasági élet az észen és a természeti törvényen