Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
1. szám - Bisterfeld első meghívása Leidenbe. Miklós Ödöntől
Bisterfeld első meghívása Leidenbe. N agyon homályosan volt eddigelé a magyar irodalomban ismeretes az a körülmény, hogy Bisterfelct János Henrik a gyulafehérvári ref. főiskola neves professzora az 1640-es évek táján Hollandiába meghívást kapott, 1 holott Siegenbeek megemlítette ezt már jórégen, bár közelebbről nem ismertette 2 Ujabban a leideni egyetem történetére vonatkozó forráskiadványában közölte Molhuysen nagyon röviden az idevonatkozó határozatokat és felsorolta a főiskolai levéltárban található az ügyet illető levélmásolatokat.Mikor a magam részéről a leideni egyetemi könyvtár kézirattárában Rivetus András leideni theol. tanár levelei között Bisterfeldnek ő hozzá írott 12 levelére (1628 1640) bukkantam, ismeretessé vált előttem azok tartalma alapján a kérdéses meghívás előtörténete és a leideni főiskolai levéltár áttanulmányozása alkalmával kiterjesztettem kutatásaimat erre az eddigelé sem holland, sem magyar irodalomban nem eléggé tárgyalt problémára is. 4 Köztudomásu, hogy Bisterfeld nemcsak Németországban, hanem Angliában, különösen pedig Hollandiában is tanult, nevezetesen Leidenben, hol aztán benső barátságba került az egyik theol. tanárral Rivetusszal. Barátságuk igen hamar meleggé és bensővé vált, ugy hogy a rendelkezésünkre álló levelek alapján azt mondthatjuk, hogy Bisterfeld legbensőbb barátja Rivetus volt. Elmondja neki terveit, megismerteti vele ismételten körülményeit, s többször kifejezi, hogy őt atyjaként tekinti. Levelezésük meglepően nagyterjedelmü lehetett, amint a megmaradt töredékekből lehet következtetni. Bisterfeld valószínűleg soha sem érezte magát nagyon jól Erdélyben, hihetőleg az éghajlat sem tett jót neki. Azonkívül inkább tudós természet volt, a filozófia és a theologia problémái jobban érdekelték, semhogy ne kívánkozott volna az akkori erdélyi viszonyok közül a nyugodt életű Hollandiába. Ez a két ország akkor különben is a tudományos világ menhelye volt. Megnyilatkozott ez 1 J. Kvafala, J. H. Bisterfeld. Ungarische Revue. 1893. p. 176. 2 Siegenbeek. Geschiedenis der Leidsche Hoogeschool. Leiden. 1829—32. I. p. 152. 3 Dr. P. C. Molhuysen. Bronnen tot de geschiedenis der Leidsche Universiteit. dl. II. (Rijskgeschiedkundige publicaties. 29.) 's Gravenhage. 1916. 4 E helyült is őszinte köszönetem kifejezésével kell adóznom a leideni egyetem gondnokainak, különösen pedig Boddaert gondnoki titkár urnák, hogy az egyetem levéltárának áttanulmányozását számomra engedélyezték és különösen B. ur ugy a/. i916, mint az 1917 év nyarán leideni kutatásaimban nagy előzékenységgel segítségemre volt.