Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

- 132 szemeit. Ennélfogva azok, akik az emberiséget rendkívül felvilágosodottá akarják tenni, annak épen nem jótevői. Azt sem higyjük, hogy a történet erős rázkódása által közelebb vitetnék céljához az emberiség. Az emberiség fejlődése egy körpályán való keringés. A központ felé közelebb vagy attól távolabb sohasem mehet. Azok, akik kortársaikat saját magasságukhoz emelték fel, azon dicsőséggel szállhatnak sirjukba, hogy a század nyugalmát maguk temették el. A francia forradalom, valamint" a reformáció számtalan ideákat tett bizonyossá, melyek azelőtt csak kevesek sajátja valának. De mit nyert ezzel az emberiség? Ilyen bölcsészeti bevezetés után kezdi fejtegetni a vallás eszméjét: A vallás — úgymond azon isteni folyam, mely az egész emberiség életén áldást tenyésztőleg keresztül habzik. A vallások mind történet előtti és feletti hagyományokon épültek fel és a különféleségük onnan van, hogy azon hagyományokat a különféle nemzedékek és népek az istenség felől velük született sejtelmekkel ezerféle változatosságban szőtték át. A religio nem az értelem, hanem az érzelem tárgya lévén, ennélfogva arranézve a Bölcsészettől sokat ne várjunk. A religióban az okoskodásnak helye nincs. Van bizonyos religiói érzelem és enélkül a vallás körében olyan az ember, mint a Horác munkáját magyarázó száraz és minden költői szikra nélküli grammatikus, ki magyarázati tárgyának költői becsét felfogni és méltányolni nem képes. Már mivel a religio az érzelem tárgya, ebből következik, 1. hogy a szertartások, mint amelyek az értelem által megfoghatatlan dolgokat a sziv sejditésévé teendők, a vallásnak a legerősebb gyámolói, 2. hogy a vallástisztogatás körül nem a romboló felvilágosultság kívánalmai szerint, hanem óvatosan, azon conimunio maxima mensura szerint kell eljárni, hogy ennek boldogsága előmozdittassék. A középkori egyház a barbár népek civilizálója volt, a tudományok őrizője. A reformációt nein tudja értékelni. Mirevaló volt tehát a pusztitó forradalom a reformáció, mely Európa kulturáját egy századdal vetette vissza ? Mirevalók voltak a theológusok versengései, mirevalók voltak Kopernik és Galilei mellett a Coccejusok és Vocciusok? Kölcsey már a romanticizmus hive s innét érthető, hogy protestáns létére vonzódik a katholicizmushoz, mely tele van miszticizmussal. Soraira Szontagh Gusztáv válaszolt,

1 aki ráutalt arra, hogy Kölcsey egyoldalúan fogja fel a vallást, lemond a kritizáló vagy filozófiai észről és igy szkepszisbe és miszticizmusba esik. Holott pedig a vallásnál az észt okvetlenül használni kell. Mert az ész ugy a vallásban, mint a tudományban az igazságot csak eredeti törvényei szerint ismerheti meg és ha ezen törvények szerinti eljárás is tévelygés, ugy tagadnunk kell a bölcsészeinek, tagadnunk kell az igazságnak valóságát. Holott pedig a vallásnak a kútfeje az ész. A vallásban helye van az okoskodásnak. Mert azt 1 Élet és Literatura 1827. évf. 11. kötet 10. rész. 95-125. 1.