Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 133 — is, hogy ez vagy amaz vallás revelata, hogyan tudjuk meg, hanem ha okoskodás utján? És amikor az észtől el akarják demonstrálni a vallásigazságok megismerésének a képességét, honnan és mi által teszik azt, hanem ha az ész által? Ők tehát az ész ellen az ész fegyverével kívánnak harcot folytatni. A vallásból nem lehet az érzelmet kizárni, de az egyoldalúság szélsőségre visz. A racionalizmus ellen kár viaskodni. Mert az nem revelata religiónak, hanem az irracionalizmusnak ellentéte. Kárhoztatja Kölcseyt, hogy az emberiség fejlődését csak körbekeringésnek fogja fel és ugy szól az előretörő és reformátori szellemekről, mint haszontalan, sőt kártékony ábrándozókról. A vallás igazságainak a józan ész és okosság szempontjából való vizsgálásával együtt járt, hogy foglalkozzék azokkal a mozgalmakkal, melyek naturalizmus, skepticizmus, indifferentizmus neve alatt ismeretesek. Kolmár József (1769—1835) révkomáromi ref. lelkész, kiváló szónok bírálat alá veszi az egyházi tantételeket, határozottan követelve az ész jogait és felveszi a harcot a materializmus, skepticizmus ellen. De nem régi, elavult fegyverekkel küzd ellenük. Ismeri azok felfogását, bölcseleti rendszerét. A szentírás mellett a természetből, a történetből és idegen vallásokból is merit.

1 A felekezeti sőt a keresztyén szempont fölé is emelkedik vámosi Pap István

2 (1790—1864.) Neki a természet az igazi templom, hová felekezeti és egyéb különbség nélkül mindenki tartozik. Meghivlak — így ir a Természet temploma bevezetésében — kegyes olvasó, bármely feletkezetbe való légy, meghivlak ezen templomba, melyet méltán nevezhetünk az emberiség közönséges templomának, hol mint nem emberi kezek által készült templomban nem ember, hanem maga az Isten szól hozzánk, még pedig minden versengés nélkül, ugy mint gyermekeinek, a keresztyénnek ugy mint nem keresztyénnek, a katholikusnak ugy mint protestánsnak és bármely névvel nevezendő felekezetnek. Azon templomba hívlak meg, mely mint az Isten nagy temploma megvolt, mielőtt a kis templomok emberi kezek által építettek és már első szüleink a paradicsomban élő fái közt a természet nagy templomában dicsérték teremtőjüket. Azon templomba hívlak meg, hol a Krisztust és tudományát tisztábban fogod fel, fenségét inkáb érzed, mint az egyház tudósoknak terjedelmes és gyakran ellenkező és pártokra szakadást okozó véleményeiben. Azon templomba hívlak meg, hol már nem így kell szólani lészen, hogy van az egy akol és egy pásztor. Egészen leplezetlenül ád kifejezést annak, hogy a felekezet felé emelkedett. Amint Kecskeméten kiadott kathekizmus tanításomat — ugy mond — bár azok a heidelbergi káté feletti 1 Ujabb ker. kathedrai tanítások c. két kötetes prédikációi, melyeket hátrahagyott iróniánvaiból 1854-ben adott ki Vári Szabó Sámuel. A későbbi tárgyalás folyamán bővebben foglalkozunk vele. 2 Természet temploma. Egyházi beszédekben is ezekhez alkalmazott imákban az egyetemes emberiségnek ajánlva két kötetben. 1854.