Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 131 — nem kivánja, hogy én magamat bolondnak tegyem, ami volnék, ha igaznak hinném, ami nem az. Örömmel emliti, ha a prédikátor korát megértve szólt gyülekezetének. Az elmúlt vasárnap — irja 1814. szept. 6-án — György József újhelyi prédikátor egy beszédet tartott a vallás méltóságáról. Mindjárt az első punktumban megmutatta nekik, hogy a vallás alatt nem azt a szerencsétlen veszekedést érti, mely a 16. században a keresztyének közt a megszakadást csinálta, — és odament ki a beszéd, amit Napoleon mondott, hogy a vallás reprezentálása az észnek, hogy a vallás minket közel kapcsol a virtushoz. Isten, gondviselés, halhatatlanság ennek a hitnek a vallása, de józan, nem misztériumokkal felkevert tarka vallás. Képzeld mint örvendék. Templom után konzisztoriumot tartánk. Elmondottam, hogy mint kell tanítani a vallást. Ne a törvény királyi istenét ismertesse a tanitó a gyerek fejével, hanem a Krisztus által hirdetett Istent, kinek nem kell semmi fény, füstölés, ornátus, tóga, csak hűség, szeretet, hit.

1 Jellemzők azok a megjegyzései, melyeket a katholikus és protestáns vallásokról mond. Guzmics Izidorral, a pannonhalmi apáttal levelezett a keresztyén egyházak uniójáról s egyik levelében irja : A Róma hite szelíden sötét, a mienk világos, józan de puszta. Ott tévedések, itt igazság. De mely sovány igazság ez és mely jól tevők azok a tévedések. Ha a római kath vallásnak holmi baja és alkalmatlansága nem volna, jobb és kielégítőbb volna, mint a protestáns. Ez próza, amaz poézis. A tied a jobb, mert inkább illik az emberekhez. De végy ismét más tekinteteket ! — Az áll ott, ahol kell, aki egyiknek is, másiknak is szélén áll s minél közelebb a másikához. A cél religio, nem theológia s az elsőre hit és érzés kell; eszes hit és eszes érzés, de hit és érzés.

2 Ismételten hangsúlyozza, hogy magát a legreligiozusabb embernek ismeri s vallása nem anticatholicizmus, hanem tiszta protestantizmus, de ez a vallásosság tulvan az egyház által hirdetett tantételeken és rendeleteken. Józan racionalizmus. A világ vallástalannak néz — úgymond — mert nem irtózom a gyertyától, oltártól, orgonától s midőn egyik húgom azt kérdé, hogy fogom nézhetni, hogy egyik gyermekem pápista, a másik kálvinista, azt felelem, hogy ugy, mint midőn az egyik nadrágot von fel, a másik szoknyát

3 A vallás, a theologia kérdéseivel tehát nemcsak papok, hanem irók és költők is foglalkoztak, sőt véleményt is cseréltek. Kölcsey Ferenc az Élet és Literatura

4 hasábjain a Hit, remény és szeretetről értekezik, melyben a következőket mondja: Az embernek tökéletességénél fogva itt e földön bizonyos jótékony világosságra van szüksége. Akár a teljes homály, akár a teljes világosság elvakítaná 1 U. o. 8. 1. 2 Váczy János dr. Kazinczy Müvei XVIII. kötet 434. 1. Kazinczy levele Guzmics Izidorhoz. » U. o. 308. 1. 4 1827. évf. II. kötet 5. rész 23 46. 1. 9*