Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 130 — Kiss János bölcselkedő hangjának változatát' mutatja Berzsenyi Dániel költészete. A Reggel cimii költeményének alaphangja, hogy a jók, a nemesek fel Istenhez sietnek, a rab lelkek pedig örök sötétségben tévelyegnek. A Fohászkodás ódai szárnyalású költemény szerzője a racionális, józan keresztyénség hive. Meggyőződése, hogy a józan ész sugalta iránytól nem szabad eltérni, mert az meg is bosszulja magát és másfelől erkölcsi gonoszság is. Hirdette, hogy a lélek egyensúlya és nyugalma az észnek megfelelő életmódban nyilvánul és abban áll a boldogság is. Ellenben az embereknek a gonoszsága nem egyéb, mint gyarlóság, bolondság. Ezt irja 1814. jun. 18-án Kazinczynak.

1 Döbrentei Gáborhoz irt epistolájában a stoicismus a maga rideg józanságában zendül meg: Az okos ember nem követhet bünt, a gonoszság esztelenségből ered, a valódi bölcs nem lehet gonosz.

2 Sokat foglalkozik vallásos kérdésekkel is. Nagy gondot okozott neki, mikép ismertesse meg gyermekeivel a vallás elemeit Már 9—10 évesek voltak és még mit sem tudtak a vallásról, melynek miszticizmusát ugy látszik csak későbbi korukban akarta atyjok beléjök oltani és eleinte félt, hogy a fel nem fogott vallási titkok helytelen irányba terelik a gyermekek fejlődő értelmét.

3 Elmélázva az élet titokzatosságain, kutatta a lelki élet felderíthetetlen kérdéseit. Életrajzírója azt mondja róla : A nagy elme fogékonyságával és a humanizmus melegségével tekintette a metafizikának és a vallásbölcseletnek előtte parlagon látszó mezejét, de önmagába sülyedt lelke nem birt egyetlen termékenyítő eszmét sem adni. Ha egy kérdés megragadta figyelmét, elég volt neki a kezeügyébe eső sokszor egészen útszéli adat, hogy arra ráépítse szemlélődése eredményeit.

4 Kazinczy széleskörű leveleiben, gazdag irodalmi munkái közt lépten-nyomon akadunk vallásra, keresztyénségre vonatkozó nézeteire. Vallásos véleményének gazdag tárháza a Sípos Pálhoz irt 36 levél, melyet 1806—1816. közt irt.

5 Ezekben a levelekben a vallásos kérdések nem mellékesek, hanem központi helyet foglalnak el.

6 Az a felfogása: szükséges, hogy hitünk értelmes legyen, de az is szükséges, hogy értelmünk vallásos legyen : Gottheit, Freiheit, Unsterblichkeit.

7 Kazinczy korának eszmeáramlatait jól ismerte: Kantot s a filozófiai rendszereket. A maradiságot elitéli, különösen a protestantizmusban. Meggyőződéssel vallotta magát reformátusnak, anélkül, hogy a konfesszió minden betűjét aláirta volna. Buzgó templombajáró volt, ha tudta, hogy a prédikátortól tanulhat valamit Hirdeti és követeli az ész jogát, mert az Isten X. *Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajza 1895. 134. 1. 2 U. o. 253. 1. 8 U. o. 61. 1. Berzsenyinek 1812. ápr. 2-án Kazinczyhoz érkezett levele. * U. o. 359. 1. 5 Megjelent 1846-ban Lipcsében. * Protestáns Szemle 1912. 1—9. 1., hol dr. Kristóf György értekezik e cimen : Kazinczy vallásos nézetei. 7 U. o. 5. 1. r :nriilM'