Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"
94 Vásárhelyi József. mérsékelt intézkedéseket követelnek, elrendeli, — anélkül, hogy bárminőképpen is ítélkeznék az alábbi kérdések alapjáról és anélkül, hogy akármi módon is gátolná a véleményszabadságot — hogy ugy a jelöltek, akik az egyház szolgálatában felszenteltetni óhajtanak, mint a papok, akik a genfi egyházban pásztori functiókat kívánnak gyakorolni, a következőkre kötelezzék magukat: „Megígérjük, hogy, amíg Genf kanton egyházaiban lakunk és prédikálunk, nem nyilvánítunk véleményt sem teljes beszéd, sem valamely erre irányuló beszéd egyes részei által: 1. arról a módról, hogyan egyesül az isteni természet Jézus Krisztus személyével; 2. az eredendő bűnről; 3. arról a módról, hogyan működik a kegyelem, vagyis a hatékony kegyelemről; 4. a praedestinatióról. Azt is megígérjük, hogy nyilvános beszédekben nem polemizálunk valamely papnak vagy egyházi személynek e tárgyról való véleményével. Végre kötelezzük magunkat, hogy ha valamelyik jelzett tárgyról véleményt kell nyilvánítanunk, röviden tesszük ezt, kerülve a Szentirástól idegen kifejezéseket és amennyire lehet, csak ennek kifejezéseit használva." Maury, a Réveil egyik legalaposabb monografusa így nyilatkozott e rendeletről: 1 „F. rendelet rendkívül fontos a Réveil történetében : egy húszéves küzdelem kezdetét jelenti és kiadatása nagyban hozzájárul az orthodoxus üártnak a különválás útjára tereléséhez." Az első különvált egyház, az uj szellemi fermentatio első terméke nem sokáig késik megalakulni A két párt már nyíltan szembeszáll. Amott az „atyáink vallásának" leghivatottabb, hazájuk és századuk szellemének hű képviselői, a tekintély és rang minden fényével és százados traditiójával, - emitt néhány fanatikus, jobbára idegen, senkitől sem védve, csupán a maga erejére és igazságára támaszkodva. — És mégis, - e mozgalom, mely jön, mely útban van. a XIX. századbeli Genf legfontosabb vallásos mozgalma, a mult század legjelentősebb egyházi eseménye. Mert ha a genfi egyház klérusa százada leghívebb kifejezője is volt, ha egyházát legjobb tehetsége szerint nevéhez illő nivón is tartotta, — ne felejtsük, hogy e század a rationalismus százada s hogy az egyház még nem Krisztus evangéliuma! Valami uj, valami fejlődés van készülőben. Hogy mi, még nem látszik világosan. — Bizonytalan, ingadozó, erőtlen. De uj, ez jellemzi a jövőre nézve. * Ez a kortörténeti jelenség, melyet „valami uj"-nak neveztünk de meghatározását még nem adtuk, mert maga sem tudja még meghatározni önmagát, az „Eglise du Bourg-de-Four" név alatt (Bourg-de-Four-i egyház) ölt először határozottabb alakot. Azért kapta e nevet, mert Genf Bourg-de-Four-nak nevezett város' Maury: i. ni. I. k. p. 56.
