Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo. teologus

Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo-teologus. 43 az előkelők köreiben oly jó hírnévnek örvendett, hogy pl. Szirniay Ádáin szeptemvir is ott nevelkedett. (Szinnyei: Magyar Írók VII, 1212.), Eleve várható tehát, hogy egyetlen pedagógiai müvében is lesz mondani valója, annál is inkább, mert kora pedagógiai irodalmában is megfelelő jártasságot szerzett. (Denzel, Sailer, Pestalozzi.). Ide vágó müve két főrészből áll, az egyik az elemi és polgári iskola, a második a latin iskola hiányaival foglalkozik. L. hibáztatja, hogy az elemi iskolai oktatás az olvasás, irás, számolással és .vallástannal kezdődik, tehát oly tárgyakkal, melyek iránt a gyermekeknek csak igen csekély a fogékonyságuk. Legjobb volna tanítóképzőket felállítani és belőlük a legügyesebb tanítókat ép a legalsóbb osztályok számára kiválogatni, hogy a gyermekeket minden könyv nélkül szórakoztassák és egyszersmind oktassák, persze egy vagy '/

2-órás tanításról itt még szó nem lehet. Vagyis L. szerint értelemgyakorlatokkal kezdendő meg a tanitás (a gyermek minden fogalmának szemlélet kell, hogy képezze az alapját!), csak azután következik az olvasás stb. Minden tárgy vonatkozásba hozandó az Istennel. Ha pedig a leányiskolákban Pestalozzi elvei szerint jó anyákat képezünk, akkor javulás lesz az egész vonalon. Az első két tanév u' án következő tanfolyamokban az olvasás, irás (e kettő összekapcsolva) és számolás van soron (4 alapművelet.). Ne a német, hanem a latin betűkkel kezdjük, az irás pedig palatáblán palavesszővel történjék, Az olvasás olvasógépekkel megkönnyíthető. Szükség esetén alkalmazható a Bell-Lancaster-féle módszer. Az értelemgyakorlatokat folytatjuk fejszámolás és Európa térképéhez való utazás által. Egyéb tárgyak: gyakorlati tanítás a vallásban Simon szerint, természetrajz, természettan, világtörténet. A III.-dik szintén két évfolyamra terjedő elemi osztályban a következő tárgyak fordulnak elő: szép- és helyesírás, német nyelvtan, a keresztyén vallás főtételei, földrajz térképrajzolással (kiindulva a ház és városból, nem pedig a glóbus magyarázatából), az elv itt ez: non multa sed multum. A haszontalan terminológia, fölösleges nevek és részletadatok elhagyandók. A természetrajzés tan oktatásánál elengedhetetlen természetrajzi gyűjtemény és megfelelő fizikai eszközök. Végül szükséges az előző osztályokban megkezdett tárgyak folytatása, matematika és geometria, Pestalozzi módszere szerint. Az eddig tárgyalt három osztályú (hat évfolyamú) elemi iskola mindenkinek egyformán szól, utána a tanulók külön csoportokra válnak, belépvén a polgári, vagy a latiniskolába. Amabban taníttatnak: szép- és helyesírás gyorsírási gyakorlatokkal, aritmetika, technologia, rajz, ének, vallástan, a haza topográfiái leírása és története. Itt emlékszik meg L. a fegyelem fenntartásáról és tanulásra ösztönzésről és annak három eszközét különbözteti meg: 1. bot vagy pálca, 2. Bell Lancaster módszere (a becsületérzés fölkeltésével), 3. Pestalozzi iskolájában a tanuló szeretete a szülei és tanítói iránt. Az utolsó szerinte kétségkívül a legjobb nevelési mód. de az első sem mellőzhető egészen, mert még nem