Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - Kmoskó M.: A sémi népek ős vallásának főbb problémái Kiss Jenőtől

200 Könyvismertetés. 200 molni kell. Sajnálatos körülmény azonban, hogy az ösmonothuzmus a szellemekben való hitnek áldozatul esett. A sémi néplélek a sivatag titokzatos mélyét csodás szellemekkel népesiti be, melyek egyrészét barátnak, másrészét ellenségnek tekinti s ennek megfelelően lép velük viszonyba. A fejlődés további folyamán a daemonok elkülönülnek, nevet kapnak, majd istenekké lesznek. Ez a sémi polytheismus legtermészetesebb genezise. Emez ősmonotheismusnak megléte a későbbi fokozatokból is' következtethető, Így a szentség és tisztátalanság megkülönböztetését Smith totemismusával szemben úgy magyarázza, hogy az előbbi a tisztelet és szeretet érzését az utóbbi a félelem érzését váltoita ki. A szentség Istenre vonatkozik a tisztátlanság az emberre, amennyiben bizonyos veszedelmektől óvja meg. Az evolucionista elmélettel szemben a források, fák, sziklák és barlangok nem állanak egyes lokális istenekkel össeköttetésben. Közülük egyedül a fák tekinthetők az istenségnek szentelteknek. Az áldozat fogalma felfogása szerint az oltári szentség tanához hasonló. A fő momentum bennük az istenség fenségének elismerése, minden más magyarázází mód helytelen. A későbbi ünnepek egy része baal ünnep, de épen ezért nem eredeti, A holtak mellé tett étel nem a holtak kultuszára vonatkozik, hanem a halottak tovább élési hitére, Szerző nagy olvasottsága és széles látóköre nyilvánvaló. Kár, hogy azon hiba, amelyet több modern („protestáns") tudósnak tulajdonit: „semmit szabatosan bebizonyítani nem tudnak, hanem mindent valószínűvé tesznek, utóbb azonban elfelejtik praemissáik valószínűségét és azokból oly fölényes biztonságból vonják le következtetéseiket, mintha megdöbbenthetetlen tételekből indultak volna ki" - jórészt nála is meg van. Bár kezdetben elismeri, hogy a sémi ősmonotheismushoz közvetlenül hozzáférni nem lehet, az ingatag nyelvi alapon egy több tekintetben is kifogásolható ítélet alapján („egy lévén a szó egy a fogalom is") adott ténynek veszi azt, s nem hypothezisnek, holott tudományos szempontból csakis erről lehet szó. A feltételezett ősmonotheismus bizonyítására kissé erőszakolt módon igyekszik egyfelől a keletsémi vallást túlnyomóan szumir eredetűnek tekinteni, másfelől a tényleges sémi animizmust polydaemonizmust stb. későbbi visszafejlődésnek feltüntetni, amelyekből még kicsillámlik itt-ott a régi tisztább felfogás. Az objektivitás rovására a nagy szorgalommal s tudással összegyűjtött anyagot egyoldalú megvilágításba helyezi, más felfogás jogosultságát kétségbevonván, holott olytéren, ahol a „valószínűleg." „esetleg," „véleményem szerint" megszorítások nagyon szükségesek, az apodiktikus itélettnondás alig felel meg a tudományos eljárás igazságának. Protestáns olvasót bántóan éri az első oldalon található „nihil obstat," „imprimatur" „védjegy." Kiss Jenő. Czeglédi Sándor, Izrael Mózes előtti vallásának nyomai, pápai ef. theol. akad. tanár. Főiskolai értesitő 1915. 16.