Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Dr. Szlávik Mátyástól: A hit és erkölcstan egymáshoz való viszonya

A hit- és erkölcstan egymáshoz való viszonya. A felvetett kérdés külső keretét tekintve, a theol. enciklopédiába tartozik, de tárgyát és lényegét tekintve, a rendszeres theologia egyik legfontosabb és tárgyilag is leggazdagabb elvi kérdése Jogosultsága a vallásnak az erkölcsiséggel való összefüggéséből következik, amelyet a XlX-ik század legnagyobb ethikusa: Schleiennacher is elismer. Ö mondja quantitativ meghatározással oly találóan, hogy az egységes keresztyén élet majd inkább önmagában nyugvó természetű s annyiban tárgya a hittannak, majd· pedig inkább mozgó jellegű s ennek leírása az erkölcstan feladata. És Dorner szerint is a hit, mint Luther-féle meghatározása szerint „ein lebendig, mächtig, geschäftig, thätig Ding", a dogmatika és az ethika magasabb egysége és közös forrása, atttefy a keresztyén személyiség elvével van megadva. Közelebbről a dogmatika azokat a ker. vallásos igazságokat adja elő rendszeresen, amelyeket hinnünk („credenda") s az erkölcstan azokat az akaratot szabályozó normákat, amelyeket követnünk és teljesítenünk kell („agenda"). Mindkettő együttvéve a ker. tudomány rendszerét, az ú. n. rendszeres theologiát, a németek „Christ! Lehrwissenschaft"-ját alkotja. A két tudomány egészben véve a ker. üdvigazságnak tartalmát adja elő rendszeresen, amelynél az Isten és az ember közötti személyes viszonyról (hit) s az ebben a viszonyban való életünkről (erkölcsiség) van szó. Az erkölcstan különbségben a hittantól azonban annyiban tárgyalja a ker. életet, amennyiben az az Istentől s az ö kegyelmi iidvtényeitől való függősége mellett is a szabad akaratelhatározás élete. Az erkölcstan ker. vallásos jellege tehát teljesen a hittan szerint alakul. Az Istenről, emberről, Jézusról, törvényről, bűnről, újjászületésről és Isten országáról — ugyan más szempontok szerint egészen a hittan értelmében tanít. De azért mindkét tudománynak megvan a inaga külön köre, tárgya és feladata. Névszerint a hittan előadja, hogy mit tesz az Isten a maga örök üdvtervének és szeretetakaratának megvalósítására s az eikölcstan megszabja, hogy mit tesz és tehet az ember Isten országa megvalósítására. A hittan szerint a !iit az Istennel való érzelmi életviszony, az erkölcstan szerint az akaratot és annak cselekvőségét irányító erő. A hittan a maga igazságait a hivő és ismerő emberrel közli, az erkölcstan ellenben a maga szabályait az akaró és cselekvő emberhez intézi. A hit-