Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"

136 Vásárhelyi Józset. és az a tény, hogy a Nemzeti Egyház, a dogmatikai kérdéseket hallgatással mellőzve, csak a dolog fegyelmi oldalát nézte: akkor sohasem tömörültek volna külön Société-vé és a Réveil története szegényebb volna egy egyházi alakúlattal. De még Így is mélyreható különbség van közte és a Réveil megelőző egyházai között. Az Oratoire sokáig bizonyos átmeneti állapotként szerepelt a Nemzeti Egyház és a Separatismus között. Feladta az egyházi orthodoxia gondolatát s minden tigyelmét a „tan tisztaságára" fordította. Ez világosan arra mutat, hogy közvetítő szerepe volt két véglet között: az egyik volt az apostoli egyház utánzása a Bourg-de-Fourban és a XVI. századbeli calvinismushoz való visszatérés Malannál — a másik a Nemzeti Egyház törvényes jellege. „Általában nagy gonddal kerülték mindazt, ami separatista színezetet adott volna az Oratoire istentiszteletének. Ezért tartották meg a prédikátor hivatalos öltözetét, úgyszintén a régi genfi liturgia használatát is."

1 A közte és a Nemzeti Egyház között fennálló mély ellentéteknél fogva mégis természetes volt, hogy a Société Evangélique a saját akarata ellenére is különszakadt. Az egyházi fejlődés sohasem lehet egy ember műve — ép ebben különbözik a dogmatikai fejlődéstől — hanem mindig megfelel a tömegek önmagától jövő (spontan), olykor egyenesen tudattalan alakulásának. Természetes volt tehát az is, hogy az egyházzá lett Société Evangélique nem pazarolta erejét egyházi elméletekre, hanem gyakorlati munkához látott. „Az egyetlen különbség az Oratoire és egy különvált egyház között az volt, hogy a közösség határai nem voltak világosan kiszabva, hogy a legfőbb irányítás egy bizottságnak, nem pedig egy presbyteriumnak volt a kezében s hogy szilárd szervezettség hiján nem gyakoroltak semmiféle egyházfegyelmet."

2 Ellenben vasárnapi iskolája, építő összejövetelei, evangélizációja és iratterjesztése sok új tanulságot nyujtotak a gyakorlati munka fontosságára és nagy eredményeire nézve Mégis megvoltak azonban ennek a közvetítő helyzetnek a maga hátrányai, sőt hibái is. Goltz szerint „a Société, melyet a „nemzetiek" „szektáskodással", a dissidensek pedig viszont „multitudinismusra" való hajlandósággal vádoltak, az egyházi kérdések szenvedélyes vitatásának közepette rendkívül nagy ügygyel-bajjal tudta fenntartani a saját elvét: nem törődni semmi mással, csak az evangéliumi igazságok magvetésével Ámbár minden tankérdésben megvolt a Sociétének a maga nagyon határozott nézete, az egyházi elméletek talaján mégis minden nézeteltérést került, viszont azonban az ő evangéliumhirdetésének már nem volt meg az eredeti, személyes jelleme, amely az első Réveilt annyira kiemeli. Hiányzott belőle az első bízony1 Goltz i. m 390. 1. 1 Goltz i. m. 392. 1.