Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"

A genfi „Réveil." 137 ságtevők lelki erélye; a szellemek már fáradtak voltak, az első szerelem kihűlt."

1 Legnagyobb érdeme ellenben a Société Evangélique egyházi felfogásának az, hogy egy lényeges pontban szakit a Réveil felfogásával. Ez a pont: az egyházi Individualismus. A Société többé már nem követeli oly hévvel a személyes megtérést, mint az első Réveil; hanem ehelyett felüti benne a fejét egy másik eszme: az Egyház és az Állam szétválasztásanak modem formája. Μ ig a Bourg-de-Four már separatista szelleme miatt, magától értetődőleg különvált az egyháztól, mert hiszen az államnak egy, az apostoli egyházat utánzó közösséggel semmi köze nem lehet s mert az Individualismus elvéből az következik, hogy az az ember, aki a maga jószántából lesz tagjává az egyháznak, egészen mást lát abban, mint az állam; mig Maian Caesar kénytelen volt feladni a Calvinhoz való visszatérés elvét, hogy megvalósíthassa a különválást - a Société Evangélique, nem bolygatva többé az Individualismus elvét, a separatio kérdésének politikai és társadalmi oldalát vette szemügyre. Gyakorlati munkásságán kivíil ez a legnagyobb érdeme. * De az Egyház és az Állam szétválasztásának eszméje a Société Evangélique-ban még nem jelentkezhetett teljes elméleti tisztasággal, még pedig nem azért, mert ez a Société egyházilag közönbös volt s e részbeli felfogását mindig a körülményekhez alkalmazta ellenben a Szabad Evangéliumi Egyház (Eglise evangélique libre), a Réveil egyházi fejlődésének e negyeaik fokozata, már végső kialakulásában tárja elénk a separatio eszméjét. Ez volt az 18491 ki mozgalomnak egyetlen új eleme, a többivel már minddel találkoztunk a megelőző fokozatokon. A Szabad Evangéliumi Egyház a Nemzeti Egyháztól csak abban különbözik, hogy a szabad vizsgálódás elve helyett a dogmatikai orthodoxiát tartja meg, elejti az állammal való kapcsolatot és hangsúlyozza a különválás szükségét. Manifestuma, amelyet rögtön alapítása után kiadott, hitvalláson kívül egyházalkotmányt is tartalmaz. Bíráló ismertetésében teljes egészében követhetjük Mauryt.

1 „Arról volt szó, „hogy nemzetiek és dissidensek összekerüljenek és a multitudinismus meg a túlzó elszakadási vágy [ultra-dissidence] között történjék állásfoglalás." Ennélfogva az egyházba való felvétetés föltételéül nem kívántak egyebet mint két egyházvéne [ancien] jelenlétében megteendő személyes hitvallási nyilatkozatot, amelyet egy vele összhangzásban álló, külső életfolytatásnak kellett kisérnie. „A vallástanitásra nézve a manifestum kijelentette, hogy „az egyház kötelességének tekinti a gyermekekkel való foglalkozást. 1 Goltz i. 111. 410—411. I 2 I. m. II. 257-260. II. 9