Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - D. Dr. Daxer Györgytől: H. Appel, Die Echtheit des Johannesevangeliums

Könyvismertetés. 79 a tudomány, a vallás s a művészet." Eddig úgy tudtuk, hogy a jó az erkölcsiségben testesül meg, Jász a vallással azonosítja, ami arra enged következtetni, hogy a vallással nincs tisztában. De különösen megdöbben ez állításon az, aki irónk „Az igaz, jó és a szép eszméje" című munkáját ösmeri (Budapest 1910.) hol azt mondja az illusztris szerző (25-ik lap): a jó a szeretet által felismerve és cselekedve az erkölcs." Hogy fér össze ez a kétféle állítás? De a „bevezetés" az előszónál is jobban meglep. Itt ezt irja: „átmeneti korszakot élünk, a régi bálványok leomlottak, az új bálványok még fel nem épültek." No, az ellen mi a XX. század emberei már tiltakozunk, hogy nekünk új bálványokra lenne szükségünk. És még egy harmadik dolog is lehűt bennünket szintén mindjárt a munka elején. Ugyancsak a „bevezetés"-ben mondja irónk: „A boldogtalan hitetlenséget akarom megszüntetni, vissza akarom adni az emberiségnek a ő hitét." Megdöbbenésünk tetőfokra emelkedik, ez már mégis kicsit sok az önérzetből! De legalább kíváncsiak vagyunk, mi az, amivel meg fog nyugtatni? — Csakugyan új Istent hirdet, ez az új isten pedig ez emberiség lelke, szellemi élete, mi mindnyájan tagjai vagyunk, mi képezzük az Istent." Csak hogy ezt köszönjük szépen, de ilyen istenből nem kérünk és ezért tagadásba vesszük azt is, mintha ez az „új vallás" (dehogy új, ismerjük mi Comte-ot és Feurbachot) a vallási fejlődés betetőzését jelentené. Kíváncsiságunk alaposan lelohad és már nem csodálkozunk ezek után, ha azt halljuk, hogy a vallásnak 3 eleme van: varázslás, szellemesítés, és társulás; hogy a vallás eredetét az embernél annak nagyobb agyfejlettségében kell találnunk, és hogy a vallás fejlődése 4 korszakot fog felmutatni (a sejtfejlődés 4 szakaszának megfelelőleg!). a bálványok hite. 2. A sok istenimádás 3. Az egy istenimádás 4. Az emberszeretet korszakai. Sajnos, ez sem új, ismerjük Comte felosztását: fetisizmus, politeismus, monoteismus, és tudjuk, hogy ez rég túlhaladott álláspont! Megjegyzendő még, hogy az elsőt (bálványok korát) bevezeti az átmeneti korszak, mely 2 részből áll: az animalismus és naturalismusból. Ez a kettő és a következő fejezetek azonban, melyek főleg angol források alapján a primitív vallás jelenségeit ismertetik, sikerültek, szépek hézagpótlók irodalmunkban és ezért elolvasásra méltók, csakhogy nem képesek velünk elfeledtetni, hogy az alap, a kiindulópont hibás. Egyenesen nagyszabású munkának tetszik Dr. Czakó Ambró: A vallás lélektana című 293 oldalra terjedni műve (Pécs 1915.) Az első nagyobb ilynemű mű irodalmunkban és mi irigység nélkül konstatáljuk, hogy katholikus testvéreink egyebek mellett a vallás lélektan felkarolásával is megelőztek bennünket. Egészben véve Czakó derék, úttörő munkát végzett. Munkája beosztása ez: Általános rész: Bevezetés a vallás lélektanába. A valláspszichologia metodikája. Különös része főbb fejezetei: A vallás keletkezésének és fejlődésének lélektana (kritikai és pozitív rész). Mivel a misztikusok és a szentek is emberek voltak, azért nem értjük egészen