Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - D. Dr. Daxer Györgytől: H. Appel, Die Echtheit des Johannesevangeliums

80 Könyvismertetés. 80 ezt a mondatot: „könyvemből hiányzik az emberre vonatkoztatott kor, nem stb. valláslélektani vizsgálata, de ezt külön műnek tekintem s talán. „A vallásos ember cím alatt fog nap világot látni. Különben a 67. lapon beismeri, hogy nem a primitiv vallással, hanem a primitiv műveltségű ember vallásával foglalkozik. Egyébként a bevezető fejezetek (általános rész) okosak, helyesek és a legsikerültebbek, az egész könyvben. De sok érdekeset és értékeset találunk a munka második, nagyobb részében is. Szerző érdemes és szép munkájának legnagyobb fogyatkozását azonban szerény nézetünk szerint kettőben kell látni. Először, hogy a valláslélektant teljesen önálló tudománynak tekinti, holott a vallás lényege magával hozza, hogy az ismeretelméleti is metafizikai vizsgálódások nélkül meg nem oldható és másodszor, hogy helyesen határozván meg, hogy a vallás lélektana a vallásos tudat jelenségeivel foglalkozik, mégsem a mai ember vallásos jelenségeit vizsgálja első sorban, hanem a vallás eredetét kutatja a primitíveknél, mivel pedig ez a kutatás antropológiai és etnologiai adathalmazhoz fűződik, a vallás lélektan önállósága is tkp. veszendőbe megy. Mindez a tudós szerző konzekvens, de kissé merev állásfoglalásából következik. Apró ellentmondásokra csak utalunk. így pl. a mistikánál gyakran az intellektuális jelleget hangsúlyozza, de más helyt (pl. 244. lapon) érzelmi jellegét és elismeri. Ezek az apró kritikai megjegyzések azonban nem kisebbítik szerzőnk azon nagy érdemét, hogy egy felette szükséges művel ajándékozta meg filozófiai irodalmunkat, hogy nagy ambícióval és szép sikerrel dolgozott, sokat olvasott és gondolkozott úgy, hogy buzgó fáradozása előbb-utóbb bizonyára megtermi gyümölcseit is, mit őszinte szívből kívánunk. A vallás filozófia egészen fiatal, de sok reményre jogosító munkását üdvözöljük Vass Vincében, aki a modern vallás filozófia és teologia egyik legfontosabb és legszövevényesebb problémáját teszi vizsgálat tárgyává. (A vallási ismeretelmélet. Komárom 1715. 172 lap) E kérdést irodalmunkban e sorok irója érintette (Modern vallástudomány c. kompendiumában) Sass érdeme, hogy erről egész könyvet irt. melyben nagy irodalmi apparátussal igyekszik a bonyolult kérdést megvilágítani. Megvilágítani, mondom, mert a kérdést komplexumának meg oldásától nemcsak ő, de mi mindnyájunk, kik vele foglalkozunk, még nagyon távol állunk. Az első fejzezetben a főbb filozófiai rendszereket (kriticizmus idealizmus pozitivizmus, pragmatizmus stb.) ismerteti a vallásos ismerettanhoz való viszonyukban. A 2-dikban a vallási ismeretelmélet felállítására irányuló törekvéseket, kiemelendő az erlangeni iskola, Troeltoch, a neofriezianismus Riischlianusok, Graue, Class, Dunckniann stb. nézete. A következő fejezetben pedig a különféle irányzatokból nyert inspirációkat egységes nézetté igyekszik feldolgozni, az utolsóban pedig összefoglalja az eredményeket. — A szerző feltétlen elismerést érdemel, hogy e problémával ilyen tüzetesen foglalkozott, de az elébe toluló óriási nehézségeket hivatottsága