Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - D. Dr. Daxer Györgytől: H. Appel, Die Echtheit des Johannesevangeliums

78 Könyvismertetés. 78 Lie. Heinrich Appel (Pastor): Lie Echtheit des Johannesevangeliums mit besonderer Berücksichtigung der neuesten kritischen Forschungen. Ein Vortrag. Leipzig 1915. A Deichertsche Verlagsbuchhandlung Werner Scholl. (35. 1. 8.) Ára 80 pf. Pastor Bettac

: Lebensbüchlein. Ausarbeitungen für die Hand der Konfirmanden. Leipzig 1915. A Deichertsche Verlagsbuchh. Werner Scholl. (32. 1. 8.) Ára 25 pf. A János evangelioma hitelességének kérdését egy előadás keretében fejtegetni nem könnyű dolog. Appel aki egy egyháztörténeti kézikönyv kiadásával már bebizonyította tudományos és irói qualitásait, ezt mégis nyújtja nekünk fenti előadásában. Előbb adja a probléma világos történetét. Aztán vizsgálja Papias bizonyságát kérdésünkben, az ev. önbizonyságát szerzőjéről, a 4. ev. viszonyát a synoptikus evangéliomokhoz s János evangélioma Krisztusképét. Így igyekszik az ev. hitelességét kimutatni, de úgy, hogy egyúttal a legújabb kritikai tárgyalások ettől eltérő állásfoglalását is ismerteti. így szóba kerülnek Wellhausen s Schwartz E. kísérletei az ev. feldarabolására, Wendt s Spitta felfogása, stb. úgyhogy az olvasó igen jól ismerkedik meg egy előadás keretén belül a jánosi kérdés legfontosabb ujabb problémaival. A másik könyv, melyre még rá akarunk mutatni, egy kis konfirmációs vezérfonál. Steinbeck J. breslaui gyakorlati theol. tanár (egy igen jó katechetika szerzője) a konfirmációs oktatás reformjához irt egy könyvet: „Der Konfirmandenunterricht nach Stoffwahl, Charakter und Aufbau" 2. kiad. 1913. Ennek szellemében való tanításra készült a fentnevezett vezérfonal, mely a konfirmandusok kezébe való. Akik a konfirmációs oktatással s tán e téren Steinbeck könyvével is foglalkoztak vagy foglalkozni akarnak, azokat e könyvecske nagyon érdekelheti mint gyakorlati próba a konfirmációs oktatás alakítására, reformjához. Dr. Daxer György. Újabb vallás filozófiai irodalom. — Örömünkre szolgál annak a konstatálása, hogy a magyar vallásfilozófia berkei mint egy varázsütésre egyszerre megélénkültek. Eddig legfeljebb csak kisebb, rendesen folyóiratokban megjelent cikkekkel volt dolgunk, most meg gyors egymás-utánban 4 nagyobb, önálló, számot tevő munka jelent meg. Köztük 3 eredeti, 1 pedig fordítás. Terünk nem engedi, hogy részletekbe bocsátkozzunk, csak nagy vonásokban szólunk róluk de figyelemkeltésre ez is elég. Kezdjük Jász Gézával. Műve: A vallás filozofiája. I. Kötet. A vallás alapelemei. Budapest 1915. Ára 3 k 50 f. Jász Gézának jó hangzású neve van a magyar filozófiai irodalomban, mert több értékes munkával gazdagította azt. Várakozással vettük kezünkbe új művét és végig olvasva csalódottan vettük le: Nem, ez a műve nem méltó Jász eddigi munkásságához. Azonnal megmondjuk, miért. Azt mondja az előszóban: „Szellemi életünk 3 eszme körül csoportosul, ezek az igaz, a jó, a szép eszméje, vagyis