Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: Adalékok a volt modori ev. gimnázium történetéhez

Adalékok a volt modori ev. gimnázium történetéhez. 61 a retorikát is Carlovszky tankönyve szerint. Hetenként egy kötött, meg egy kötetlen nyelvű dolgozatot nyújtanak be a tanulók. Szombatonként a primánusok felváltva szónoki beszédet monda­nak szabadon választott témáról. Végre tanul az 1. évfolyam héber és görög nyelvet is. A 2-ik év tárgyai: dogmatika, Cicero beszédei, Vergilius Aeneise, Ovidius Tristiái; római régiségek (Stanislaides); ókoriföldrajz, trigonometria, stereometria; a fizika 11-dik része, ter­mészetrajz (Mitterbacher), végre prozódia, nyelvek és stílusgya­korlatok mint az előző évben. A harmadik évben szerepelnek: erkölcstan, mely minden második évben a dogmatikával váltakozik, Livius, Tacitus és Horatius magyarázata, a klasszikus irodalom • története, gyakorlati geometria, egyháztörténet (Schröckh), logika (Fuchs), pedagógia (Seberiny). A prozódia, nyelv és stílusgyakor­latok folytattatnak. Szerdán délután matematikai, szombaton pedig botanikai kirándulások rendeztetnek a szabadba. Derült estéken hetenként egyszer a szabad ég alatt az asztrognosiát magyarázza a rektor. A tanulók száma e tanévben (az 1810/11 -ik tanévről van szó) 29 volt. Ott Ferdinánd a szintaktikai és grammatikai osztály vezetője szintén három év alatt végzi el a tananyagot. Az első esztendőben mindkét osztályban tanítja a következőket: vallástan, Európa földrajza, általános világtörténet (m. pedig a Kr. előtti kor, Schröckh szerint); állattan és számtan. Ezenkívül gyakorlatok a szép-helyes­és gyorsírásban, szavalásban és stílusban. A szintaxis tanulóinak hetenként kétszer Rheniust magyarázzák (mert a tanulók java része magyar és tót anyanyelvű és igy az előbb használt, de német Bröder-féle tankönyv nem vált be.) Magyarázzák is fordítják Nepost és Gedike Chrestoinathiáját. A grammatika tanulói viszont külön tanulják Rhenius nyelvtani szabályait. A gyakorlati latin tanítás kézikönyve Gedikétől való. A második évben folytatják az előző év tananyagát, tárgyalják továbbá Ázsia és Afrika föld­rajzát, a világtörténelemből a Kr. szül. utáni korszakot, végül pedig a növény és ásványtant. A harmadik évfolyamban tanulják Amerika és Ausztrália földrajzát, Magyarország történetét és nép­szerű természettant. A többi marad mint az előbbi években. A tanulók száma 30—40 körül van. Langhofer János, a donatisták tanítója tanította az első évben a vallástanon és bibliai történeteken kívül, Európa és különösen Magyarhon földrajzát, továbbá állattant, technológiát (Funke) természettant (Helmuth). E mellett az ifjúság a helyes olvasás, irás, számolás és énekben nyert oktatást. Mivel ez osztály növen­dékei németül beszéltek, itt Bröder nyelvtana alkalmazható volt. A második évben a négy többi világrész általános leírása kerül sorra, továbbá az ásványok és növények országa, általános világ­történet és magyarázat tárgyát képezi az egészségtani káté is. — Ez osztály tanulóinak száma 30—40. A negyedik tanító Schimegli György a tót nyelvű fiúiskola vezetője, ahol az írás és olvasás első elemein kívül, vallástant,

Next

/
Oldalképek
Tartalom