Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: Adalékok a volt modori ev. gimnázium történetéhez
60 Dr. Szelényi Ödön. B. in der königl. Freystadt Modern, von Samuel Wölfel ev. deutschen Prediger daselbst. Pressburg 1826. 13 lap). Az 1594-ki reform után hosszú időre egyebet se tudunk az intézetről, mint a rektorok és konrektorok nevét 1. 1674—1681-ig a vallásüldözések miatt a modori ev. egyház vallásgyakorlat nélkül szűkölködött és így bizonyára iskolája is szünetelt. Mikor III. Károly alatt a Carolina Resolutio 6-ik pontja értelmében megindult a protestáns iskolák lefokozása, a modori iskola, melyben ezidőben már retorikát, sőt más felsőbb tudományokat is tanítottak (tehát három osztálya volt), abban a veszedelemben forgott, bogy a grammatikáig leszorítják. Modor szerencséjére csak jóval később, Mária Terézia uralkodása ideiében történt ilynemű feljelentés, de a királyné kegyelmet gyakorolt és elrendelte, „hogy a modori retorikai tanulmány előtt szemet kell húnyni." Fináczy: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I., 40 és 195.). Mo'dor különben sohasem akart igazi főiskola lenni, bár sokszor kiváló tanárokkal dicsekedhetett, hanem jó előkészítő iskola az ev. felsőbb iskolák, kivált pedig a pozsonyi líceum számára. (Wölfel i. m. 28.). A „Novi Annales evangelicorum" aug. et helv. conf. in austr. Monarchia (Tomus prior. Schemnicii. MDCCXCV.) az 1794-ik iskolai év julius havában tartott vizsgálatról emlékszik meg és hat osztályról tesz említést (82—86 lapokon). Ez adatból kitűnik, hogy a felsőbb osztályokban a növendékek a göröghöz és héberhez is értettek, továbbá a magyar és egyetemes történelemből, földrajzbői és természetrajzból is feleltek jeléül annak, hogy a modori iskola sem zárkózott el a haladás elől, tehát fölvette a latin nyelv mellé a realiákat is. Legbővebb adatunk ez iskola belső életére nézve az „Annalen der Literatur lind Kunst in dem öst. Kaisertume" című folyóirat 1811. ki évfolyamában foglaltatik. (1811. VII. Heft. Monat July 97—102). Ezért egész terjedelmében közlöm. Ez évben hat tanára volt az iskolának. Kovdts Martiny Gábor rektor a primánusokat és retorokat tanította és 3 éves tanfolyamban a következő tudományokat adta elő). l.Az első évben: erkölcstant, a klasszikusok, főleg Suetonius, Terentius és Ovidius Metamorphosisainak a magyarázatát; mitológiát Stanislaides, retorikát Hasse, földrajzot Fábri szerint; továbbá aritmetikát, algebrát és geometriát, fizikát még pedig ez utóbbinak I. részét Mayer tankönyve szerint. A kisebb fizikai kísérleteket az iskolában mutatta be, a nagyobbakat ellenben (légszivattyú, villányozógép, üvegolvasztás, üvegfúvás, üvegköszörűlés, termometer-készítés, esztergályozás, párolgás stb.) külön órákban a rektor lakásán végezték. A rektor tanította még 1 Wölfel-en kívül közli e névsort Gyurikovics György: História Scholae Evangelicac Modrensis et ejus Rectorum. 1826. kézirat a modori ág. hitv. ev. német egyház tulajdonában.
