Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: Adalékok a volt modori ev. gimnázium történetéhez
Adalékok a volt modori ev. gimnázium történetéhez. Modor városának már a reformáció beköszöntése előtt is volt iskolája (Bekefi: A nép oktatás története Magyarországon 130 lap). Mint sok tnás városban, aztán itt is az történt, hogy mikor a város közönsége a reformációt felvette, ezzel együtt az előbbi kath. iskola is evangélikussá vált. A modori krónika szerint (Descriptio liberae ac Regiae Civitatis Hungáriáé Jnferioris Modor adumbrata et concinnata per Joh. Georg. Schreiber. Anno 1719. Zittaviae.) ez 1573-ban történt, azaz ez évben kezdődik a nyilvános evang. szertartású istentisztelet Modor városában (az első lelkész Wolf Jakab volt) ami az iskolának jelzeteit átalakítását is vonhatta maga után 1. A megújított iskola első tanrendjét és rendtartását 1594-ből bírjuk. Készítője a Nürenbergből behívott Agricola Gáspár volt. (Ezeket kiadta Franki V.: A hazai is külföldi iskolázás a XVI. században Budapest 1873. című művében 336- 342 lapokon Selmecbánya sz. kir. város levéltárából). Két osztályról, egy felsőbb és egy alsóbb osztályról van szó. Amazt a főtanító (Rector Scholae), emezt segédje a succentor oktatja. A felső osztályúak a „primani", az alsóbb osztály tanulói a „secundani," de azért úgy látszik, hogy egyazon teremben voltak elhelyezve. A tanórák reggel héttől tizig, délután tizenkettőtől háromig tartottak. Szerdán és szombaton csak egy órát töltöttek a tanulók az iskolában és ezt ének gyakorlatra szentelték. A tanítást mindig imádsággal kezdték és végezték; a főtárgy egyébként a latin nyelv, mely az előadás társalgás nyelve is volt. A rektor mellé volt rendelve az iskolai felügyelőség mely az ev. lelkész, (Joh Sömmerda) egy városi szenátor (Valentinus Wéber) és a jegyző (Conratus Henckel)-ből állott. Évenként négyszer volt vizsgálat: január 2-án, április 1-én, julius elsején és Mihály arkangyal napján, azaz szeptember 29-ikén. Az iskola 1671. illetve 1684-ig a városi tanács patronátusa alatt állott. Ez évben a német gyülekezet vette gondjai alá és 1774-ig az összes költséget is maga viselte. 1787-től kezdve a német és a tót gyülekezet együttesen gondoskodtak az iskola fenntartásáról. (Beyträge zur Geschichte des ev. Gymnasiums A. 1 Wölfel szerint (Kurze Nachrichten über das Entstehen und die Schicksale der ev. Kirchengemeinde A.-C. in der königl. Freistadt Modern. Preßburg 1814. 1 lap.) a reformáció kezdetei 1535—40 közötti időre vezetnek. A tényleges áttérés azonban a jelzett időpontban történhetett.
