Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Szlávik Mátyástól: Eucken R., Der Wahrheitsgehalt der Religion - Tarczay Andor: Győrfy István, Az ember

294 Könyvismertetés. Ugyanezt mondhatjuk egy harmadik vállalatról is, mely a filológiai és kulturtörténelmi tanulmánvok felé hajló teológusokat fogja vonzani. Cime : „Német filológiai dolgozatok" és e címen 1912. óta már 17. füzet jelent meg. Már maga ez a nagy szám is nagy várakozással tölt el a vállalat jövője iránt, megbízhatóságát pedig a szerkesztők tudományos hírneve garantálja. Az egyes füzetek ára 1 K. 50 fillértől 5 koronáig emelkedik és tárgyuk első sorban a magyarországi német nyelvjárástanulmány, a magyarnémet kulturális érintkezések körébe vág, azonban van olyan is mely általánosabb érdekű. Ezek közül kettőt említünk fel ez alka-, lommal. Az egyik Csáki Richárá dolgozata: Hontems János néme. iratai forráskritikai és nyelvészeti szempontból. Budapest 1912Í Ára 1 K. 50 f. 45 lap. Ebben pontosan megállapítja H. német nyelvű iratainak a forrásait és a Chorographia Transylvaniae és a Reformáció Könyvecske alapján foglalja össze H. jellemző nyelvi sajátságait viszonyítva azokat Luther nyelvéhez és helyesírásához. A másik jóval nagyobb terjedelmű dolgozat Zuber Marianne irodalomtörténeti tanulmánya e címmel: „A hazai németnyelvű folyóiratok története" 1810-ig. Budapest 1915. 121. lap. ára 4 Korona. A szerencsés kézzel mindig a lényeget kihámozó szerző szigorúan tudományos módszerrel és világos fölosztással egy darab kultúrtörténetet tár elénk a pozsonyi, budai, pesti folyóiratok tartalmának ismertetésével. Szemlélhetően látjuk, miként jutottak be a német irodalmi- és kulturális törekvések Bécs közvetítésével közénk, és hogyan hatottak az itteni szellemi életre. A tanulságos műveket melegen ajánljuk. Szelényi Ödön. Pröhle Henrik : Útravaló az élet kenyeréből. Pozsony 1915. A diakonissza intézet kiadványa. Ára 1.20 (árengedménnyel). Németországban már régóta újból meghonosodtak a házi istentiszteletek, nálunk azonban még mindig visszatartja a lelkeket a racionálistnus óta visszamaradt és a mai felvilágosodás hatása alatt támadt kegyeskedési vádtól, — mások ítéletétől való tartózkodás. Pedig ma is vannak vallásos lelkek, vallásos családok, ahol a családfő bizonyára bevezetné a házi áhítatosságot, ha tudná a módját. Németországban sok oly kalauz van, amely útba igazítást ad a magán- és házi istentisztelef tekintetében. Nálunk, evangélikusoknál mindezideig hiányzott. Igy hézagpótló munkát végzett Pröhle Henrik, amidőn Útravalóját, az első magyar evang. áhítatos kalauzt megírta. „Minden napra van benne egy-egy bibliai mondat a nap jeligéjeképen. Utána egy-egy fohásszerű összefoglalása a jeligének. Azután egy-egy .énekvers". Végül egy-egy bibliai szakasz megjelölése az esti áhítatossághoz. A második részben találjuk a mozgó ünnepekre és egyéb alkalmakra vonatkozó hasonló beosztású szakaszokat. A könyvecske végén pedig a szokásos vasárnapi- és ünnepi perikopák táblázatát. — A bibliai jeligék valóban jó útravalóul szolgálhatnak