Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyar ev. tanárképzés múltjából
A magyar ev. tanárképzés múltjából. 275 hogyan tanítson az, aki azt se tudja — és soha nem is tanulhatta: mit s mi módjával tanítson" 1. Ugyanezt kivánja a Salzmann intézetében megfordult Glatz Jakab is névtelenül megjelent munkájában (Freymüthige Bemerkungen eines Ungars über sein Vaterland. Teutschland 1799; Nur ein einziges Mittel gibt es, diesen Mangel abzuhelfen, nämlich die Errichtung eines gut organisierten Schullehrerseminariums. 257, lap). E 2 utóbbi férfi által felvetett eszme azonban csak mintegy 50 évvel később annyiban valósul meg, amennyiben az első igazi elemi iskolai tanítóképző (szeminárium) Felsőlövön 1845-ben alakul meg Wimmer buzgólkodása folytán. A középiskolai tanárok képzése ellenben továbbra is a régi marad. Változás csak annyiban történik, hogy a Schedius-féle 1805-ki és a zayugród (1842) tanterv a 3 illetőleg 4 grammatikai és 2 humánitási osztályhoz 2 osztályból álló líceumi tanfolyamot csatolnak, mely utóbbiban 2 évi bölcseleti, 2 évi jogtanári és 2 évi hittani „pályát" különböztetnek meg, ezek látogatására nézve pedig a zayugróci tanterv előírja: „Az egész bölcseleti pálya s a jogtaninak első éve bevégzése ntán ebbe (t. i. a hittanba) jönnek az ifjak". 36. A gyakorlati képzésről azonban Schédius többet mond. (1. Theologiai Szaklap 1915 140. lap). Csak érintve Tavassy felszólalását (Nevelési Emléklapok 1848 V, V) kimondhatjuk, hogy sem az első, sem a második Ratio educationis nem jelent változást ez irányban, csak a nagy eréllyel végrehajtott „Entwurf" (1849) készteti megfelelő intézkedések megtételére az ev. egyház vezető tényezőit. Minden előtt a főiskolai 3 tanfolyam közül csak a hittani maradhatott meg. Majd az 1852. évi november hó 25-én kelt rendelet a középiskolai képesítő vizsgálatot kiterjesztette a magyarországi középiskolák tanáraira is, de a már hivatalban állóknak engedett némi könnyítést, amennyiben csak az 1848 után alkalmazott tanároktól kivánta meg 2. Az ev. gimnáziumok sok mindenben engedtek az „Entwurf" rendelkezéseinek, de a tanárvizsgálat ügye talán a legfájóbban érintette őket, bár annak a szükségét elvileg elismerték. Szerencséjük volt, hogy ép e pont végrehajtásában leglanyhábban jártak el az illetékes közegek. Közben pedig kitisztult a politikai látóhatár és az októberi diplomával az ev. egyház visszanyerte autonómiáját. De okult a multakból és a mulasztottakat töle telhetőleg pótolni igyekezett, (pesti és acsai tanterv!) így különösen a középiskolai tanárképesítő vizsgálatot 1860-tól kezdve állandóan felszínen tartja 3. A tárgyalások eredménye az 1863. szeptember 23—26 napjain tartott egyetemes egyházi közgyűlés 14-ik sz. határozata: A múlt évi jkv. 44-ik pontjára a tanévi vizsgálatbani eljárás végett kiküldött bizottmány javaslatát bemutatván: — ez azon hozzáadással elfogadtatott s 1 Perlaki: A gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás. Komárom 1791. 54. lap. 2 Schwicker: Die ungarischen Gymnasien. Budapest 1881. 63. lap. 3 Lásd: A magyarhoni ág. hitv. ev. 4. egyházkerületi egyet, egyházi közgyűlésének jegyzőkönyveit: 1860, 14 p. 1861. 23 p. 1862, 18 és 44 p.
