Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyar ev. tanárképzés múltjából
276 Dr. Szelényi Ödön. megállapitatott, — hogy azok is, kik már a lelkészi vizsgát letették, tartozzanak magokat a tanári vizsgának alája vetni, ha mint tanárok kivannak alkalmaztatni és hogy minden megvizsgált és képesnek talált tanár az őt tanárnak megválasztó testület előtt a következő esküt tartozzék letenni. (A hivatali eskü közlését mellőzhetőnek tartom) ... Az ezennel megállapított tanári vizsgálati szabályok pedig a következők: 1. A tanári vizsgálatot, az egyetemes egyház nevében, minden superintendentiában eszközli a részére megválasztott bizottmány. 2. A tanári vizsgálatot letenni akarók már húsvéttáján jelentkezzenek Írásban az illető superintendensnél, kinyilatkoztatván a szakot, melyre vagy meghivattak, vagy melyben tanítani szeretnének. 3. A superintendens néhány tagból alválasztmányt nevez ki azon témák kidolgozása végett, melyekből az írásbeli vizsgálatra szolgáló munkákat kidolgozni fogják s mely témákat mindjárt a bejelentés után az alválasztmány vagy a superintendens úr, mindenik jeletkezőnek elküld. Egyik téma szolgál élő, különösen azon nyelvbeli munkára, a melyen az illető tanítani fog, s ebből Ítéltetik meg az általános miveltség; — a második téma latin munkát követel, mely szinte az általanos miveltségre tartozik; a többi témák a szakbeli tudomány felmutatása végett lesznek feltéve. 4. Az illető jelentkezők tartoznak az írásbeli munkákat 3 héttel az egyházkerületi közgyűlés előtt, a superintendens úrhoz beküldeni, hogy azoknak megvizsgálásáról ideje korán lehessen intézkedni. 5. A tanári vizsgálat 2 nappal az egyházkerületi gyűlés előtt tartassék, hogy a vizsgáló választmánynak ideje legyen mindent, a bizonyítványokat is, tökéletesen elkészíteni s hogy az mindenről tudósíthassa az egyházkerületi gyűlést. 6. A vizsgálat maga legyen háromféle: úgy mint az általános ismereteket és tudományt illető, melyek és mely nélkül egy tanár sem lehet el, akár az al- akár a felgimnáziumban tanít s akármely szakra készült is; a szakbeli vizsgálat; végre a gyakorlati próbatét a tanításban. Az általános vizsgálatnál a vallás (illetőleg hittudomány) és egyházi történelem, az egyetemes és hazai történelem, a latin, német, magyar és az illetőkre nézve a szláv nyelvben és irodalomban való jártasság; a természettudomány legszélesb jelentésben, amennyit azokból a gimnáziumi terv szerint tudni kell, a matematika hasonlókép ily értelemben; végre a pszichológia és logika jönnek leginkább tekintetbe. — A szakbeli vizsgálat az illető szakot tekinti, abban a terjedelemben, melyben azt szakbeli tanárnak tudnia kell. A gyakorlati próbatét egy gimnáziumi osztályban történik, mely alkalommal az illető megmutatja, mint tud tanítani. 7. A történt Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet készít a választmány, mely a levéltárban őriztetik, a melyből a tanári képességet tanúsító bizonyítvány, vagy inkább oklevél az illetők számára készíttetik. 8. Dijjak a tanári vizsgálatért nem járnak. 9. Évről-évre tudósítják a superintendens urak az egyetemes gyűlést a történt tanári vizsgálatokról nemcsak a végett,
