Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

A Protestantismus továbbterjedése és egyházi különválása. 249 szerzett Kolozsvárra, mely ettől kezdve csak úgy ontotta a protestáns egyházi élet fejlesztésére és a mindennapi szükséglet kielégítésére szolgáló könyveket, semmivel sem kevésbbé a György barát életében, mint azután. A maga-szerzette kisebb káténak magyar (1550.) és német (1551.) kiadása, agendájának első kiadása (1550.), többek közreműködésével készített magyar bibliafordításának első kötete (1551.), egy asketikus művének (Trostbüchlein) német kiadása (1551.), valamint a Jézus Sirah könyvének Zigericus Imre és Tövisi Mátyás által Tolnáról beküldött s Gyulai Istvántól átnézett magyar fordítása (1551.), az urvacsoráról Bucertől szerzett hitvallásnak és Brenztől irt levélnek együttes lenyomata (1550.) mind a hatalmas kormányzó életében látott napvilágot, és ugyanerről a nem is erősbödő, nem is lankadó hévről tettek tanúságot a következő két évben közrebocsátott kiadványai, u. m. kátéjának bővített magyar kiadása (1553.), egy ábécés kátéja (1553),

1 asketikus művének magyar kidolgozása (Vigasztaló könyvecske, 1553.), bibliafordításának negyedik kötete (1552.), Bölcs Salamon királynak könyvei (1552.) és ugyancsak őtőle egy erkölcstani munka (A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus, 1552.). Az ilyen lángoló buzgósággal végzett és széles körre kiterjedt tevékenykedéseknek nem lehetett megfelelő eredmény nélkül maradniok, de mindenesetre föl kell tennünk azt is, hogy nem egy azután megszerzendő, hanem első sorban egy már meglevő olvasóközönség pártfogására számítva dolgozott mind Wagner, mind Heltai. Hogy aztán ez az utóbbi az ő némely irányban conservativ gondolkodásával, amelynél fogva p. o. mind kátéjában, mind agendájában még Hontems ellenére is három szentséget fogadott el (t. i. a keresztségen és urvacsorán kívül a Luther első álláspontjára helyezkedve az „ódozatot" is), próbált-e mérséklőleg hatni a gyökeresebb reformok és hamarosabb keresztülvitelük után vágyakozókra: arról nincs tudomásunk. Annyi azonban valószínű, hogy a mise cifraságain 1550-ben fontos változások estek, s talán a keresztelési szertartás is ment át némi módosításon,

2 az meg egyenesen való tény, hogy a kolozsváriak 1551-ben két prédikátoruk buzdítására

3 a ferencrendieket is, a domokosrendieket is kikergették a városból, és ugyanakkor némi rombolások és egyéb zavargások kíséretében újra életbeléptettek egyes újításokat

4. Az 1551. év legvégén tartott országgyűlés elrendelte a barátoknak régi helyökre való visszabocsátását

3, — Castaldo szintén ugyané tájban megfenyegette az előtte mentegetőző kolozsváriakat, hogy karhatalommal fogja azokat városukba 1 Ezt megtalálója Ferenczi Zoltán református káténaü tartja (Magyar Könyvszemle 1891. 57—9. 1.), de ez a vélemény csupán a kellő tájékozottság hiányából ered, annyira, hogy cáfolatot sem kíván. 2 Dávid Ferenc: Rövid magyarázat 1567—1910. F. 1. 3 Történelmi Tár 1892. 658. 1. 4 U. o. 1891. 440. 1. 5 Zsilinszky: i. m. I. 52. 1.