Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról

Apáczai Cseri Jánosról. 99 és verejtékét!

1" A physika azonban, valamint a csillagászat is a számok és geometriai alakok megjelenítője! „Mi egyéb akár a Plato, akár az Aristoteles, sőt akár inaga az Isten politikája vagy ethikája, mint a jó cselekedetek és intézmények viszonyaival arányos beosztása, összhangba hozatala?

2" Hatalom, mindenbe, az egész universumba, az ember legértékesebb cselekedeteibe Isten gondolataiba behatoló hatalom a mathematika. „Innét van az, hogy mainapság Franciaország, Anglia, Dánia, Lengyelország, Olaszország —- Magyar- és Erdélyországban német katona nélkül nem viselnek háborút, mert— mondom — mathematikai tanulmányokban ezek mindnyájokat túlszárnyalják. Innét van az, hogy Németország napról-napra újabb meg újabb fegyvereket talál fel. Ámde inkább sírnom kellene, mint beszélnem, ha az egész magyar nemzet örök gyalázatára, fájó szívvel szemlélni vagyok kénytelen csapásainknak, Ínségünknek, szégyenletes tudatlanságunknak és aluszékony tespedésünknek végtelen tengerét és azt a letörölhetetlen szégyenfoltot, hogy mi már nem is a fegyveres erőszak, nem is a rabság miatt, mint egykor a zsidók ekéik vasát és kapáikat a filisteus táborba voltak kénytelenek vinni kiélesítés végett, hanem magunk szántából, puszta álomkórság —, tiszta meggondolatlanság — szamár tunyaságból, egy értelmes emberhez sem, nem hogy uralkodó nemzethez illő tudatlanságból, eltompult és elfásult lelkiismeretből, mely nem tudja, nem érzi a maga nyomorúságát és (hogy kimondjam, amit ki kell mondanom) vakságból, mellyel Isten megvert, hogy ügyefogyott, Ínséges, nyomorult mivoltunkat ne lássuk: minden müipari dologban az idegen segítségére szorulunk. Hazudnék, ha nem idegen építőmesterünk, nem idegen ágyúöntőnk, nem idegen tüzérünk, porcellángyárosunk és ékszerészünk, posztógyárosunk, kőmetszőnk, órásunk és a műgépészek egyéb fajai annyira idegenek, hogy,még a szerszámaikat is majd mind idegen szóval jelöljük meg. Oh szégyeljük meg immár ily nagymérvű oktalanságunkat, resteljük már egyszer, hogy bennünket barbároknak bárgyúknak, tudatlanoknak és faragatlanoknak hívhatnak; mi kedvünk telik abban, hogy az idegeneknek örökké csak gúny tárgyai legyünk? Kinevetnek bennünket és méltán, hisz én is kinevetném őket, hogy a járatlan magyarokra kényük kedvük szerint rátukmálhatják portékáikat, hogy ravaszan becsapják őket, úgy érzik mint híznak a mások szegénységén ?

;

i A inathematikának a műiparra és általában az iparágak legtöbbjére kiterjedő nagy jelentőségét és így igen nagy hasznát s ezzel szemben hazánk mulasztását Apáczai már is teljes nagy jelentőségében és végzetes voltában felismerte. Nem az őstermelés magában véve, hanem a természeti termékek ipari, művészi feldolgozása emeli fel hazánkat is a tisztelt kulturnemzetek sorába! A szoros 1 De studio sap. Hegedűs ford. 111. 2 U. o. 73. 1. 3 U. o. 73., 74. 1.