Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
r 100 Apáczai Cseri Jánosról. értelemben vett reális ismeretek nagy hasznát és szükséges voltát Apáczai a legvilágosabban felismerte. — De magasabb értelemben is méltatta éppen a mathematikát. Nemcsak a földhöz és annak terményeihez rögziti az embert. A mathematika az universumot átható, Istent, embert legfenységesebb alkotásában, teremtésében mozgató elv, A csillagos ég bámulatos rendjében, ethikai és társadalmi életünk aranyos és harmonikus kialakulásában a mathematika hatalma dicsőül meg! 1 A mondottakból látjuk, hogy Apáczai reálista és pedig nem csak ama kor értelmezése szerint, hanem a legnemesebb értelemben is. Ö ugyanis szemben a formalisztikus, verbális artesekkel igenis a reális artesekre, a tartalmi tudományokra fektette a fősúlyt, arra, amit a sapientia alatt s felületesebben nézve ugyanazt az eruditio alatt értettek s amely ismereti anyagot Apáczai Encyclopaediájában összefoglalt. De realista volt Apáczai oly magasabb értelemben is, hogy ő magát a mindenséget is a szám és a számmal adott arányosság és harmónia szempontja alá kivánta helyezni, s így a természettudományi vagyis jobban mondva mathematikai geometriai gondolkozást a mindenségre, annak értékeire is kiterjeszteni. — Ezzel a gondolkozással emelkedik ki ő az inkább csak gyűjtő, csoportosító empiristák köréből s helyezkedik be a tudósok ama sorába, mely Cartesiusból indul ki. Mielőtt az iskola tananyagának feldolgozására, tehát a tanítás mikéntjére térnénk csak rövidesen nézzük azt a viszonyt, amelyben Apáczai a reális és a formális tudományokat látja. Azt egészen világosan látja, hogy elvontan, általában teljesen igaz az, hogy az alakításhoz első sorban anyagra van szükség s hogy így „rövid idő alatt mily sokra vihetnék, ha előre bocsátva a realiakat és mintegy az egész épület anyagát minél teljesebb mérvben összehoráváti, azután a logika segítségével az összeillőbb köveket kiválasztanák és elrendeznék; a grammatikával mint ragasztékkal bevonnák, a rhetorika utján pedig a házat mindenféle szinű virágokkal és képekkel díszítenék? 2 Az analógia utján is ezen oly természetes sorrend értelmében tanította, vagy kivánta tanítani Apáczai az Encyclopaediájába belefoglalt realiakat már a legalsóbb osztályokban: és pedig az Encyclopaedia élőbeszédében kifejezett optatum szerint közvetlen a bibliai és egyéb az életre alkalmazható történetek után az elemi osztályban a magyar irt tudománytár könyvét didaktikailag némileg megokolt sorrendben 3. Az Encyclopaedia kifejtő részében az encyclopaedia már csak az elemi iskola után latin nyelven és pedig a magyart kivonatolva adatik elő; 4 s ugyancsak ennek megfelelőleg a gyulafehérvári székfoglaló szerint is nem a Collaborator secundus, 1 L. a 114 1. — Külömben De studio sap. Ill és 73 stb. 2 U. o. 112. 1. 3 Encyclop. XXIII., XXIV. 1. 4 Encycl. 459.1. ahol mint a 6 ars anyaga (hiányzik a musica) fordul elő az encyclopaedia. i
