Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A göinöri ág. hitv. evang. esperesség története. 91 A hatodik parancsolattal még mindig ezer baja volt az egyháznak, de lassanként e tekintetben is korszerűbb nézetek honosúltak meg. Míg pl. Stuhar Katalin csábítóját Juhász Mártont 1704-ben Fáy István murányi várkapitány közbenjárása dacára azért, mert az elcsábított leányt elvenni vonakodott, újból és újból börtönbe vetették (Szentkereszti 268 I.), addig SZÍVÓS alias Remenik Sámuelt 1708-ban csupán arra kötelezték, hogy az elcsábított nőnek kellő nászajándékot adjon, a gyermeket magáénak ismerje és nagykorúságáig eltartsa (Szentkereszti 370—371 1.). Ε korszak elején tehát a csábító az elcsábított nővel való házasságra kényszeríttetett, mitől később eltértek ugyan, de azért még minden efféle eset szigorú fenyítékkel sújtatott. így rákosi születésű Katalin, a ki 1709-ben negyedízben esett meg, 3 vasárnapon át pellengérre állni ós a megbántott egyházat nyilvánosan megkövetni kényszerűit (Sexti Schmal. 16 1.). Hasonló haladás mutatkozik e korszakban az eljegyzés elbírálása körül. Özv. Csisko szül. Purtz Sóíia 1704-ben Pocsubay Illésnek adott házassági igéretét visszavonván 7 aranynyal fenyíttetett ugyan, de új házasság kötésétől már el nem tiltatott. (Szentkereszti 239—240 1.) A házasság felbontását következő esetekben engedték meg: 1. Runay szül. Kovácsi Borbála bejei lakos 12 héttel az esküvő után mástól teherben találtatván és gyermekét megfojtván, halálra Ítéltetett. Jóllehet Gyöngyössy István gömöri alispán közbenjárására kegyelmet nyert, az elválásnak férje István alias Runay .lános kérelmére 1704 május 1-én Csetneken mégis hely adatott

1) (Szentkereszti 243 1.). 2. Csertők Márton pádári lakos neje Fodor Katalin (Balogról) 7 hót múlva az esküvő után mástól teherben találtatván, házassága 1707 ápril 27-ón Csetneken szintén felbontatott (Szentkereszti 339, 340 I.); 3. Vaszil Dorottya polomkai lakos Polák Mátyás nevű férjétől 10 éven át hűtlenűl elhagyatott; a hűtlen házastárs aztán Polomkán, Chisnón és Hosszúréten a szószékről kötelességére utasíttatott és miután 15 nap alatt sem jelent meg, az elválást 1709 november 5-én kimondották (Sexti Schmal. 17 1.). Megjegyzendő, hogy az esperesség úgy az eljegyzés mint a házasság felbontására vonatkozó Ítéleteit nem, mint a 17-ik században, a hazai törvényekre, hanem Carpzov, Brochmann, Balduin, Bachmann és más szerzők szabályaira alapította. *) Ezen ítélet Carpzov „egyházi jog" 2 könyv, XI. cím. 190. meghatározása alapján hozatott.