Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

A gömöri ág. hjtv. evang. esperesség története. 83 35 lelkészt és több világi urat találunk jelen és utóbbiak közül Lányi Pál a (most először ?) külön felesketett tanácsba (consistoriumba) is beválasztatott; ezen tanács tagjai voltak : Bodovinus András superintendens. Sexti András alesperes

1), Pixiades György jegyző, Fabriczi János lelkész és Lányi Pál (Szentkereszti 337 — 338. 1.). A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a hódolati esküt 1707 julius 11-én Jolsván tette le. mely aztán egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe íratott (Szentkereszti 341—342 1.). Nevezetes, hogy mennyire tiszteletben tartotta a róm. kath. fejedelem az evangélikusok jogait, nemcsak hogy vallását, melyhez pedig buzgón ragaszkodott, a többi hitfelekezetek lóvására semmiféle előnyben nem részesítette, hanem saját költségén evang. udvari káplánt is tartott. Ilyen volt 1707 augusztus 27-ke körül Ács Mihály Rozsnyón, ki az udvari pénztárból 100 ft évi fizetést húzott (ex aula serenissimi principis). Az imént mondott napon határozatba ment, hogy a superintendens intse és ha kell kényszerítse az egyesülésre a kishontiakat (Szentkereszti 344 és 345 1.). Rozsnyón a magyar és nemet egyház közt folyton folyvást tartott a viszály; 1707 szeptember 18-án itt gyűlés is tartatott, melyen kimondatott, hogy tisztességes magyar egyén temetése két prédikációval és úgy menjen végbe, hogy a német lelkész a halottasház előtt, a magyar pedig a templomban tartja szónoklatát; ha tisztességes német a halott, a magyar lelkész szónokol a ház előtt, a német pedig a templomban ; ha magyar halottat kisérnek, a magyar lelkész megy jobbra vagy a többi két lelkész közt, ha németet kisérnek a német lelkésze a megtisztelő hely; a régi egyházi (anya)könyv (liber vetus ecc(esiasticus) a magyar templomban őrizendő, de a német lakosságnak is kell abból bármikor értesítést adni és végül, hogy a német templom a tót lakosságnak is nyitva álljon (Szent-kereszti 346—349 1.). Ezzel a visszavonás még koránt sem ért véget. 1707 decemher 14-én Csetneken 6 tallérral (és nem mint hazai törvények értelmében kellett volna 100 forinttal) lett büntetve Unbehaun Mihály német lelkész, ki Hegyfalussy György magyar lelkészt azért, mert Jeszenszky János német nejét temetni merészelte és a stólát is felvette, rágalmazta (Szentkereszti 350-352 1.) ós így történt az 1708-ban is, mikor — április 24-én Jolsván — elmondatott, hogy Missovitz Mihály német tanító Oszlánszky Ferencz magyar kántor ellen még a tanuló *) Sexti András alig töltött Szlaboson néhány hónapot, midőn az 1706 elején elhunyt Sarlori Illést jolsvai lelkész helyére meghívást kapott, melyet az esperesség 1706 február 3-án kiadott engedélyével el is fogadott „nullám regulám esse quam non exceptio torsit !" (Szentkereszti 317 1.). 6*