Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor
84 Mikulik József. ifjúságot is feltüzelte és hogy Hegyfalussy György a németek jogait tiszteletben épen nem tartotta (Szentkereszti 357—358 I). Miután Bodovinus András elhányt és temetése 1708 március 16-án Mariássy Pál gömöri alispán és sok más világi és egyházi férfiú részvéte mellett nagy pompával (3 prédikációval) ment végbe, már az 1708 április 24-én Jolsván tartott közgyűlést megelőzőleg minden intézkedést megtettek, hogy az elhúnyt helyét új választással töltsék be. Zabeler Jakab bártfai superintendens véleményét kikérték, a szövetkezett rendek tanácsát és a kishonti esperességet értesítették. A fejedelmi tanácsosok és pedig Petrőczy István, Zay Lőrincz. Kajali Pál, Ottlik György, Bibethy Pál, Izdenczy Márton, Jánoki Zsigmond, Gerhard György, Radványi János, Okolicsányi Mihály és Csemeczky Péter 1708 május 24-én Egerben kelt levelökben (Szentkereszti 366—367 I.) a Kassáról Rozsnyóra hívott Saárossy János lelkészt ajánlották, miért is őt Sexti András jolsvai, Paulini György tiszolci és Makovini János restéri lelkészek mellett 1708 augusztus 14 ón Jolsván első helyen kandidálták és ugyanazon napon nagy szótöbbséggel superintendensnek meg is választották. (Szentkereszti 353 és 373 1.). Saárossy János tulajdonképen rozsnyói magyar lelkész volt és miután mint superintendens a német lelkésznek alárendelve nem lehetett, az élelmes rozsnyói németség ezen úgy segített, hogy szintén meghítta lelkészének, kikötötte azonban, hogy azért külön lelkészt meghívni és tartani mindig joga lészen. (Szentkereszti 373 1.). Mindannak dacára a zavar Rozsnyón tovább tartott, a németség az elsőségről lemondani nem akart, úgy hogy végre 1709 junius 12-én egy nagy nehezen sikerült egyességben kellett kimondani, hogy a különféle nemzetiségek bármely lelkész szolgálatait igénybe vehetik (Sexti Schmal 11—14 I.). A felsőmagyarországi ág. hitv ev. egyháznak 1708-ban már Szirmay Miklós személyében külön elnöke, felügyelője volt, kivel minden udvari rendelet közöltetett (Szentkereszti 374 1.) és ki hitfelekezetünk érdekeit a fejedelmi tanácsban is képviselte. 1) Saárossy János már az 1709-ik év elején elhalálozván az új választásra nézve minden intézkedés megtörtónt és az 1709 április 29-én Jolsván a kishontiakkal közösen tartott esperességi gyűlésen Sexti András jolsvai. Paulini György tiszolci, Pelsőczy Márton rozsnyói és Antoni Sámuel csetneki lelkész jelöltetett ki, kik közül 1709 junius 2-án Rozsnyón kellett volna superintendenst választani (Szentkereszti 385 1.). Azonban időközben Zabeler Jakab elhúnyt, Gömör megyét ') Kár, hogy az egyes superintendenciák történetét nem ismerjük, különben, úgy hiszem, ki lehetne mutatni, hogy az egyetemes felügyelői állás nem Mária Terézia, hanem II. Rákóczy Ferencz uralkodása alatt vette kezdetét.
