Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apologia az őskeresztyén egyházban Quadratustól Lactantiusig

290 Kiss Jenő. térésének története adja meg ilyenformán az irataiban itt-ott félreérthető kifejezések helye s értelmét, amelyeket önmagukban olvasva talán arra az ítéletre jutnánk, hogy felfogása szerint apológiák eredménye képen is lehetségesnek tartja a pogány olvasó keresztyénné levését. Az apologetikai tevékenységnek feladatát tehát δ is abban látja, hogy a pogány felfogás helytelenségét kimutassa, az olvasó figyelmét a keresztyénség felé irányítsa s további kutatás számára indítást adjon — nem szólva arról, hogy a keresztyének iránt tanúsított méltatlan bánásmódot a pogányság előtt feltárja. Mivel a pogányságot általában kevésre becsüli felfogása a görög philosophiával szemben is elítélő. Véleménye szerint a philosophiát a görögök idegen népektől vették, és mégis vájjon micsoda nagy eredményre jutottak

1)? (Oratio ad Graecos) 1, 2, 25). Amit ma jognak tekintenek az holnap jogtalanság lesz (i.) Esztelenség az, amit csinálnak. Ne tévessze hát meg a keresztyéneket a philosóphusok és nem philosóphusok gyülekezete. Hiszen egymás közt is egyenetlenkednek és kiki azt mondja, ami eszébe jut (3). Micsoda csodálatra méltót tesznek az ő philosophusaik ?

8) Az egyik vállukat lógatják, hosszú hajat hordanak, szakálukat megnövesztik és olyan körmeik vannak, mint a vadállatoknak, (a kynikusok 25). Istent keresik, és saját magukat nem ismerik,

3) az égre bámulnak, és a gödörbe esnek. Könyveik tartalma a labyrintushoz hasonló, ós akik olvassák, azok a Danaidák hordójához.

4) (26.) Úgy tetszik néki, hogy a hajón levőkhöz hasonlatosak, akik jóllehet a hajó megytova, azt hiszik tudatlanságukban, hogy a hegyek futnak el. (ib.) Hogyan mondhatják hát, hogy az igazság egyedül náluk van. (ib.) Amennyiben Istent nem ismerik, egymást tépik és szaggatják (ib.) ... és amennyiben idegen beszéddel ékeskednek, úgy szólnak mint a vak a sükethez, (ib.) Ilyenek a görögök, szavakban ugyan jártasak, de érzületeikben balgák (14). Látván ezt a tagadhatatlanul elfogult critikát a pogány görög philosophiával szemben azt hihetnök, hogy Justin lábnyomaiba semmiképen sem léphet, és nem fogja a keresztyénséget bölcseségként odaállítani. És mégis, még a philosophus nevet is megtartja: ő, aki barbár módon folytatja a philosophálást (42). Ha eddigi eljárása ellentétes volt is Justinéval, ugyanazt a czélt akarta elérni: kimutatni, hogy a keresztyénség a legfőbb bölcseség (30- 32); sőt, hogy a keresztyénség *) . . . ovx anu βαρβάρων έκτήσατυ, . . . ) . . . 7

t' fiéy« κί<

ι Οανμααυν uí παρ' νμΐν Αργάζονται </ tlüooifoi ; s) ... ' ζήλων ΰιΟρωηί χ vre, τόν Θϊϋν ovx οίιίας xai int ίίλαγον μίμηιιν τμΓίαβίβήχας. . . . *) . . . λαβνρίνϋ-οις έοίχααιν νιιών ιοΊν βιβλίων αϊ αναθέσεις, οι ιίε άναγιΆτοιοχοντις τω ηίβω ιών Δαναίδων. . . .