Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr Deák Jánostól: A háború és az Ó-Testamentom
A háború és az Ó -Testamentom. 239 21 1 4-ben előforduló "ν"' ίΐ'οπ?? iec kifejezéssel akarjuk közelebbről támogatni. Ránk nézve itt nem is annyira az fontos, hogy mi volt eredetileg Jahve ládája, mint inkább az, hogy miért szerepel ez épen Izráel háborúival kapcsolatban; mert hogy főleg ott szerepeltetik az ύ-testámentomi források, az bizonyos. Erre egyszerűen azzal felelhetünk, hogy azért, mert Jahvet Izráel hite közvetlenül összekapcsolta a ládával úgy annyira, hogy hitük szerint, ahol a szent láda van, ott van Jahve is. Ezért szerepel a láda Izráel háborúiban is, mint személyes segítő és csodatevő hatalom: vele és általa maga Jahve segíti meg Izráelt. A láda tehát Jahvenak hadi szimbóluma, azaz hadi szentség! A láda hadi jellegét mutatja az is, hogy még Dávid idejében is sátor alatt tartották nyilván azért is, hogy magukkal vihessék így könnyű szerrel a táborba is. II, Sám 6 1 T, 7 2, f i, 11 ,,, 15 2 4, v. ö. Num 10 3f li-. Jos6 4. Bár nem lehetetlen, hogy a láda eredeti rendeltetése más volt 1) az ótestámentomi forrásokban mégis csupán ez a jelentősége domborodik ki. Mi adta neki ezt a jelentőséget, azaz mi avatta hadi szentséggé? Bizonyos, hogy nem a benne rejlő törvénytáblák, amint a bibliai traditio tartja; nem tette azzá egy benne rejlő meteorkő vagy szent kőoszlop sem. még ha ez utóbbi által némileg meg is tudnók magyarázni Jahvenak a ládával való szoros kapcsolatát. Ellenben könnyen megértjük a ládával kapcsolatos összes képzeteket, ha elfogadjuk, hogy a láda nein egyéb, mint Jahve királyi széke. 2) A ládán ülve tehát maga Jahve vonul ki Izráel seregei élén az ütközetbe. 3) Ezért járják körül magával a ládával az ostromlott Jerikhót, mert így mintegy maga Jahve veszi azt ostrom alá. Jos 6. Megértjük így azt is, hogy a ládához nem szabad senkinek se nyúlni, mert különben az illető magát Jahvet érinthetné. 1. Sám 6 2 2 II. Sám 6 6it. Világos lesz így a 24-ik zsoltár szerzőjének kifejezése is, hogy amidőn Jahve ládáját diadalmenetben viszik haza Jeruzsálembe, illetve a templomba, akkor fel kell emelkedniök még az ajtófőknek is, hiszen a ládán fiiő Jahve, a dicsőséges király, a seregek istene nem fér be közönséges ajtókon ! íme tehát itt is bizonyossá vált, hogy ez a Jahve, aki a ládán trónol, kétségtelenül Izráel hadura. Ezért említik ép a ládával kapcsolatban Jahve méltó') »Der Gott der Lade ist demnach ursprünglich kein Gott des Krieges, sondern ein Führergott gewesen, der seinem Volke voranzog.« Gressmann H. : Moses und seine Zeit. Göttingen 1913. 353. 1. ') Dibelius M.: Die Lade Jahves. Göttingen 1906. 3) Hasonló felfogással találkozunk más vallásokban is. így vonul ki Istar, Nergal, Marduk, Assur, Amon-Re is. — A karthágóiak meg az arabok is emlegetik, hogy isteneik részt vesznek a háborúban. Smith R W. Stube R.: Religion der Semiten. Freiburg 1899. 25. 1.