Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr Wágner Lajostól: Kornis Gyula, Történelem és psychológia

\ Könyvismertetés. Komis Gyula: Történelem és psychologia. Budapest. 1914. VIII.

0 118. 1. Ára 3 K. Szerző értekezése szól a történelemró'l és lélektanról, jobban mondva a történelemtudományról és ennek módszeréről s igen érdekes kritikai adalékot képez a legújabb időben keletkezett Lamprecht vitához. A ki ezt a figyelemreméltó értekezést meg akarja érteni, annak ajánlom, hogy előbb forgassa Lamprecht Károlynak, a leipzigi egyetemen a történelem kiváló tanárának Német Történelmét. (Deutsche Geschichte. Megjelent Berlinben 1891 — 1904-ben 18 kötetben és legújabban ötödik kiadásban ugyanott 19 kötetben.) Komis értekezése első részének tárgya : A történeti ismerés lélektana, másik részének tárgya: A lélektan szerepe a történeti ismerésben. Szerző nagy apparátussal s helytálló érvekkel fejtegeti a lélektan fontos szerepét a szellemi tudományokban. A lélektan a szellemi tudományok alapvetése. A szellemi tudományok, mondja a szerző, kezdik ugyanis észrevenni közös érintkező pontjaikat s elvszerű összetartozásukat és kialakult a meggyőződés, hogy a szellemi tudományok összefoglaló kapcsa s közös alapvetése a szellemi élet tényeiről szóló tudomány, a lélektan, mert valamennyi szellemi tudomány tartalma a közvetetlen emberi élmények útján keletkező cselekvésekből és ezek eredményeiből áll. Különös figyelmet érdemel szerzőnek fejtegetése, mikép iparkodik a XIX. század második felében a lélektan önállóságra vergődni, elszakadván a metaphysikából, teljesen a physiologiának szolgáltatja ki autonómiáját. Ámde a physiologia nem elégséges ahhoz, hogy a lelki élet törvényeit megállapítsa, így a szellemi tudományoknak végső elemzésben a lélektan az alapvetése és ezek a tudományok csak az alanyi megítélés elvének alapján érthetők. A külső természetet megismerjük, a szellemi életet pedig megértjük. A történeti ismerés végső elemzésben szellemi folyamatok és eredmények megértése. A hisztorikus bele éli magát a történeti események, a történeti személyek világába. És ez a beleélés a történeti ismerésben tagadhatatlan. De az érzelem is játszik jelentős szerepet a mult szellemi termékeinek felfogásánál és magyarázatánál. A történelemíró vizsgálja a történeti személyek motívumait és törekvéseit,