Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája
14 D. lírdós József. következtetni, mintha Jakab az ószövetségi, illetőleg mózesi törvény elavult betűit akarta volna a jeruzsálemi hívők körében érvényre juttatni s csupán mintegy az evangéliomi szellem tért hódító hatalma láttára alkalmazkodott volna Jézus új eszmeihez és gondolataihoz. Én úgy érzem és látom, hogy Jakab közvetlenül az evangéliom kútfejéből merít, abból táplálkozik; ismeri, érti annak okát,, erejét, czélját és ezt a megismerésen alapuló meggyőződését hirdeti, hogy beoltsa bevésse a hívők szívébe, avégett, hogy ők a mi dicsőséges Urunkban való hitet elegyítetlenül, hamisítatlanul, tisztán bírják és megőrizzék és hogy abból jöjjön létre a szeretet ama királyi törvénye, amely az egész írás summája, összfoglalata. Annyi bizonyos, hogy Jakabnak az evangéliom lényegét meghatározó pár jelzése ós útalása más kánoni írónál nem található (példánakokáért l 2 1. 2f ). 2 l 2), mindazáltal ebből a stiláris jelenségből nem lehet következtetni, még kevésbbó megállapítani azt, hogy közötte ós apostoltársai között az evangéliomra nézve bárminemű nézeteltérés volt volna, sőt inkább azt mondhatjuk, hogy Jakabnak az evangéliomról való felfogása útry a Pál meghatározásával és meggyőződésével (Rom 1 1 6). mint átalában a kánon tartalmával és szellemével teljes összhangban van. A kiválasztásról. Pál apostol soteriologiájában annyira kidomborúl a kiválasztás gondolata, hogy annak eredetét és rendszerbe illesztését majdnem kizárólagosan az ő lángelméjének lehetne tulajdonítani. Ám ez a gondolat, mint üdvtény, áthatja és foglalkoztatja Jakab apostolt is, amikor a nála megszokott gyakorlati felfogással rámutat arra, hogy Isten az Ο országának örököseiül a világ szerint szegényeket választotta ki(2 f t). Ha már csupán magái a kifejezést vizsgáljuk, amellyel Pál ós Jakab ugyanazon tényt kívánja megállapítani: akkor nyilvánvaló lesz előttünk, hogy az alkalmazott hltytív verbumot mindkét apostol ugyanaz >n jelentésben és értelemben használja, noha a dialektikus Pál a kiválasztás mibenlétét több oldalról és erősebben világítja meg, mint a praktikus Jakab. Az ίκλί-γειν verbum és az r/.knyrj substantivum egyaránt a tapasztalati élet szinteréről kölcsönzött kifejezés ; így nevezetesen a nemzetőröket, a honvédeket kiválogatják a nép tömegéből; vagy pedig valamely könyvből, műből szemelvényeket, kiválogatott részeket boc-átanak közre; van kiválasztott nép, van választott hitestárs. van választott lelkipásztor és így tovább. Ily értelemben mondja Pál, hogy akiket a világ, tudniillik az emberek tömegn együgyűeknek, balgáknak, bolondoknak, gyarlóknak, nemteleneknek néz vagy gondol,
