Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor

102 Mikulik József. Dobsinán, Csetneken és más helyeken bizony a legmagasabb — egyetemi — tárgyakat is tanították; a róm. kath. egyházlátogatást a protestáns nép erőszakkal is meg tudta akadályozni és a rozsnyói ev. lakosság vasárnaponként, minden tilalom dacára Berzétére sereglett, hogy ott 1715-ig Platani Sámuel és Rey Márton, ezentúl pedig 1737 március4-ig csupán Rey Márton ajkáról az isten igéjét hallgassa (Sexti Schmal. 99 1.). Az 1724 junius 13-án Rozlosnán tartott esperességi gyűlés Krman és Schwartz superintendensek átiratait, melyekben a pietismus üldözéséről volt szó, egyszerűen tudomásul vette, míg 1724 junius 17-ón Restéren határozatba ment, hogy a lelkész és tanító hiványa az esperesség által írandó, illetőleg megerősítendő és pedig nem csak azért, mert ez más esperességben is így volt, hanem azért is, hogy valamely egyház móltatlant ne válaszszon (Sexti Schmal. 121-122, 125 1.). 1725-ben (február 7-én Nagy-Szlaboson holLeporini András oláhpataki lelkész választatott esperesnek) az esperesség már csak 28 tagot számlált (Sexti Schmal. 128—129 1.). Midőn 1727-ben a róm. kath. diakón ismét ev. egyházaink látogatására készült az esperesség szent György napján Rozlosnán elhatározta, hogy ismét ellentáll és a hazai törvényekhez törik-szakad (tenacissimé) ragaszkodni fog, miután az 1723 junius 12-én kiadott császári parancs is a status quo fentartását rendelte el (Sexti Schmal. 152—153 1.). Midőn a kir. helytartó tanács az 1725 augusztus 18-án kelt császári parancs következtében a megyéket ismét és ismét sürgette, hogy a bitorolt superintendensi és esperesi hivatal keletkezése és hatalmi köre tekintetében nyomozást indítsanak és az eredményről jelentést tegyenek, Gömörmegye 1728 január 12-én Pelsőczön tartott gyűléséből Máriássy Márkust és Mititzki Mihály apátot küldte Csetnekre, kiknek aztán Antoni Sámuel superintendens az elébe tett kérdésekre igen magvas válaszokat adott, kijelentvén, hogy világi hatalommal nem rendelkezik, sem külön díjazásban nem részesül, csupán arra ügyel, hogy az egyházakban rend legyen, a lelkész a szentírás szavai szerint tanítson ós erkölcsös életet éljen, — felhozta végül még azt is, hogy a felügyelet, melyet gyakorol, már az 1608 I. t.-c. hozatala előtt is meg volt, hogy e részben csupán a szentíráshoz, a zsinati határozatokhoz ós a többség véleményéhez van kötve, más felsőbbséget pedig nem ismer (Sexti Schmal. 157—160). 1728 május 28-án Restóren bejelentette a superintendens. hogy a pozsonyi országgyűlésen Draskóczy Sámuel fogja az esperesség ügyeit képviselni, miért ezt annak idejében díjazni fogják (Sexti Schmal. 166 1.). Az 1731 január 31-én szintén Restóren tartott gyűlésből pedig követség küldetett Bécsbe, melynek az volt feladata, hogy az elnyomott egyházak visszaállítását közvetlenül a trón előtt kérelmezze (Sexti Schmal.