Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A göniövi ig. hitv. evang. esperesség törlénete. 309 sával pedig Pixiades György f.-sajói lelkész bizatott meg, oldala mellé egy világi és egy egyházi bizalmi férfiú állíttatván. A szavazás bevégeztevel úgy az egyháziak mint a világiak a templomban gyűltek egybe, hol a két jelölt és az ülnökök fehér papi köntösben az oltár elé állottak és miután Pixiades György a „veni sancte" után I. Tim. 3. fej. 6. verséről szónokolt és Bodovinus Andrást megválasztatott superintendensnek hirdette ki, a felszentelés és beiktatás is Zabeler Jakab megbízásából Petrovits György és Sexti András által azonnal megtörtént és pedig úgy, hogy Petrovits György Deut. 28. fej. 13. verséről szónokolván ós a megválasztott főpásztorhoz több a hivatal lelkiösmeretes betöltésére vonatkozó kérdést intézvén, vele a zsolnai zsinaton megállapított esküt mondatta el, aztán kezet fejére tévén beszentelte őt (ordinat, consecrat et confirmat), mire Sexti András egy szónoklattal és egy rövid imával bevégezte a szertartást (mely zárjel közt mondva, tót nyelven ment végbe, Szentkereszti 246-252 l.).

1) Az egyház kormányzata ekkóp biztosítva lóvén : esperességünk az egyeseknek 600 ft-órt bérbe adott tized és az elfoglalt templomok visszaszerzését vette célba. A tized sok kérvényre és a megye közbenjárására elébb 600 frt-nyí évi haszonbér, később (1705 április 28-ka körül) 132 ft pactata") fejében át is engedtetett; de az elfoglalt egyházak visszaállítása egyelőre elluíríthatlan akadályokra talált (Szentkereszti 254—256 1.). így midőn a veszverósi és betlóri egyházak visszaállításáról volt szó, a veszverósi

3) plébános roppant ellentállást fejtett ki; de az esperesség nem nyugodott, kivált miután Jánoky Zsigmondnak a Szolnok melletti táborból 1704 augusztus 18-án kelt levelét vette, mely szerint „a vallásgyakorlat mindenütt szabad levén (mikóp azt ő fensége a Szeged melletti táborból a megyéknek megírta) Betlérbe ós Veszverésre is mehet a lakosságtól meghívott lelkész. Ha háborgatják, forduljon a megyéhez, ha ez sem segít, ő fenségéhez! Meg kell próbálni! Ha a veszélytől mindig vissza*) Feladatom a gömöri esperesség múltját azon időpontig ecsetelni, melyben sorsát egy maga intézni megszűnt. Ha tehát az általános nézetet, mely szerint a tiszai superintendentia 1704-ben keletkezett és Bodovinus András az első tiszai superintendens volna, osztanám : az 1704—1741-ig terjedő időszak feladatom körén kívül esnék. De nem osztom, nem oszthatom ezen, mint alább látni fogjuk mivel sem indokolt nézetet és miután tény, hogy a gömöri esperesség 1741-ig az 1610-ben elfoglalt állásponton maradt, múltját ezen évig fogom figyelemmel kisérni. (Lásd alább a C.3.). ') A pactata és a haszonbér között óriási különbség volt, így Rozsnyó és flliái (Csúcsom, Nadabula, Betlér) 50 frtnyi pactatát és 129 ft 5 d. haszonbért, Csetnek 48 ft és 123 ft 59 d. Dobsina 10 ftot és 25 ft 49 d. fizetett (Szentkereszti 256 1.). 3) A nagyveszverési plébániához ez idétt Kis-Veszverés, Betlér és Henczkó is tartozott.