Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
310 Miktilik József. riadt volna az ember, egy apostolunk sem lenne!" (Szentkereszti 257 1.). Az esperesség tehát megpróbálta ós 1705 május 25-ón megjelent Rozsnyón Andrássy Miklós mint a fejedelem által kiküldött biztos, ki Mariássi Pál gömöri alispán, Englmajer István rozsnyói főbíró ós más „világiak" jelenlétében Bodovini András superintendens és Szlubovsky Ferencz veszverési plébános között oly egyességet létesített, mely szerint a szabad vallásgyakorlat úgy Veszverésen mint a leányegyházakban visszaállíttatott ugyan, de a lelkészi jövedelmek fele részben a plébánosnak, a tanítói jövedelmek pedig egészen a róm. kath. tanítónak tartattak fenn (Szentkereszti 287—289 1.). Az esperesség erre rögtön elrendelte, hogy az ekkép mármár visszafoglalt betléri, veszverési és henczkói egyházakban az isteni tiszteletet a rozlosnai, restéri ós alsó-sajói lelkészek felváltva végezzék, sőt 1705 június 3-án Triznai Pál személyében már állandó veszverési lelkészt találunk („miután pedig valamennyi egyházi rét a „páterka" kezében volt, az egyházak a megválasztott lelkészt e részben is kárpótolni ígérték," Szentkereszti 290—291 1.). Ezen állapot egészen 1705 szeptember haváig tartott, mikor Szentiványi Mátyás gömöri követ a szécsényi országgyűlésre magával vitt sérelmi lajstromot a fejedelem elé terjesztette és attól kieszközölte, hogy Ország Pál (róm. kath.) Janka Péter (kálvinista) és Szentmiklóssy György (ág. hitv. ev.) oly utasítással küldettek ki, hogy a vallás körül fennforgó vitás kérdéseket pontos népszámlálás útján, a többség jogainak épségben tartása mellett és igazságosan döntsék el. Ugyanakkor kimondatott, hogy a rozsnyói két templom az evangélikusoknak visszaadandó, de a (piaczon álló) jezsuita templom és a magyar paplak a jezsuiták kezében maradjon; Betléren, Veszverésen és Henczkón is visszanyerik egyházaikat az evangélikusok, de a kisveszveresi templom róm. kath. marad, mivel a b. Andrássy család e helységben szokott lakni; Fabriczi Mátyás is visszakapja könyvtárát a jezsuitáktól 1) a jolsvai templom régi tulajdonosaira visszaszáll, de a Vesselényi nádor által épített kápolna a róm. katholikusok birtokában hagyatik ós miután a lakosság Mititzki apátplébánosnak a tizedből mitsem akart átengedni, a fejedelem őt saját pénztárából 500 forinttal kárpótolja 2); a murányvölgyi templomok is visszaadattak. Murányalját és Muránylehotát kivéve, hol az a népszámlálás eredményétől tétetett függővé és végül a garami templomok a katholikusoknál hagyatnak ugyan, de a vallásgyakorlat itt is teljesen szabadnak nyilváníttatik (Szentkereszti 300, 301, 307, 308 1.). *) Mikor Fabriczi Mátyás betléri lelkészt elfogták és elűzték könyvtárát is elvették. 2) Mily szépen jellemzi Rákóczy Ferenczet, hogy a viszály kiegyenlítése végett a magáéból áldozatot hozni egy percig sem késett!
