Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Lapszemle - Daxer György dr.-tól: Neue kirchliche Zeitschrift
Lapszemle. Miután folyóiratunk 2. számában a „ Neue kirchliche Zeitschrift u l) elsó' 5. füzetét már ismertettük, most az azóta megjelent 6. s következő füzeteket tárgyaljuk. Mindjárt a 6. füzetben Ohl prépost igen érdekes cikkben beszámol Augustinus tanáról, mely szerint a pogányok erényei fényes bűnök. Ε kijelentést Augustinus irataiban ugyan fel nem lehet találni, de azért jól fejezi ki az ő nézetét a természetes embernek erkölcsi cselekedeteiről, bár Ohl kimutatása szerint ő sokszor sokkal enyhébb megítélésben is részesítette a pogányok erényeit. Tanával δ azt akarta kifejezni, hogy a cselekedetek erkölcsi értéke azon érzülettől függ, melyből fakadnak. Ohl aztán kimutatja, hogy Augustinus előtt s után mikép enyhült az egyházi irók nézete a pogányok erényeiről egészen Lutherig, aki Augustinus nézetét megint magáévá tette stb. Végül vizsgálja szerzőnk a szt.-írás tanát kérdésünkben s megállapítja, hogy itt is általános az emberek bűnös elkárhozottsága s a megmentő kegyelem, melyre mindenkinek szüksége van. De az újszövetség dicséretes dolgokat is tud elmondani a pogányokról. Szóval Augustinus helyes úton járt, mikor a keresztyén s az általános emberi erény közt különbséget látott, de tévedett, mikor azt hitte, hogy semmiféle emberi erénynek semmi értéke nincs isten előtt. Ugyané füzetben Ritter Pál apostolnak πνεϊμ/ tanával foglalkozik, Seeberg G. greifswaldi magántanár pedig egy eddig ismeretlen irattal foglalkozik, melyet Reitzenstein Cyprianus levelei sorában felfedezett s a „Zeitschr. für neutestam. Wissensch, stb."-ben kiadott. Ε dolgozat a következő 7. füzetbe is átterjed. Itt Seeberg megállapítja, hogy az irat, mert a szt. írásból vett idézeteiben a Vulgatát nem használja, Hieronymus előtti időből való, a martyrium becsüléséből, hogy az üldözések utáni időből való, mikor még confessores voltak életben. Mivel Cyprianustól függ, 256 vagy 257 utáni időből valószínűleg a 4. század elejéből való s falún keletkezett. Hazája valószínűleg Afrika. A 7. füzetben találunk ezután még egy cikket, melyben Caspari erlangeni tanár a liturgia épületes voltát kimutatja s Mirbt göttingeni tanár a német afrikai gyarmatokat s azok egyházi gondozását ismerteti. Szerző maga járt azon a földön, melyet ') Neue kirchliche Zeitschrift herausgegeben ν. D. Wilh. Engelhardt. Leipzig A. Deichert'sche Verlagsbuchh. Ara negyedévre 2'50 mk. = 3 K.
