Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Lapszemle - Daxer György dr.-tól: Neue kirchliche Zeitschrift

Lapszemle. 313 ismertet s így szemléletesen, alaposan tájékoztat. Igen kedves cikk veszi kezdetét még e füzetben, melyben Zahn erlangeni tanár az 1913-ik évben tett olaszországi utazása alkalmával tett néhány igen érdekes élményéről, megfigyelésről, számol be. A cikk a 8. füzetben ér véget. A 9. füzet sok cikket tartalmaz. Caspari erlangeni magántanár arról ír, hogy ki gyűjtötte össze Ámos próféta beszédjeit, Grützmacher erlangeni tanár pedig egy előadását közli, melyben a keresztyén erkölcstan kivihetőségéró'l szól a jelen korban. Ezt ugyanis az utóbbi időben többen kétségbe vonták. Azért kimutatja a szerző, hogy a keresztyén erkölcstan nem kivihetetlen, csak ragaszkodjunk ahhoz, hogy a mi akaratunk ne csak íeljebb fejlődjék, hanem bűnbánat, áldozat s askesis által megujuljon, hogy az erkölcsiség megvalósításához a keresztyén vallást feléleszzük s ennek a viszonyokra való hivatkozással való lehetetlenségét ne koncedáljuk. A viszonyokban rejlő akadályok leküzdésére szükséges a keresztyén közösség, ilyenben valósítható meg a keresztyén erkölcsiség. Ezután szól még e füzetben Steinbeck tanár a prédikáció szövegéről, Hoppe az egyház hitvallásáról s az egyes gyülekezet jogáról, Scholz udvari főlelkész pedig az egyetemes papságról. A 10. füzetben König bonni tanár Dahse lelkész egy cikkével foglalkozik, melyben a modern ótest. kritika Mózes 5 könyvében megkülönböztetett források ellen száll, síkra míg König a forráshypothesist védelmezi. Peters hannoveri lelkész azt kutatja, vájjon tanulhatunk-e valamit a rationalizmus prédikáció tanából, míg Risch lelkész Luther nőmet bibliájának kitűnő ismerője adalékokat nyújt Luther bibliai nyelvének méltatásához. Világos, hogy ezek is csupa oly cikkek, melyekből sokat tanulhatunk. Miért is e folyóiratot mindig csak újból ajánlhatjuk. A N. kirchl. Zeitschr. ismertetése után még röviden rámutatunk testvérére, a „

Iheologie der Gegenwart" c. lapra, melynek 4. és 5. füzetje van előttünk. Ε két füzet az egyháztörténeti irodalmat ismerteti, mely az előző évben megjelent, Még pedig Grützmacher Gy. heidelbergi (most münsteri) tanár ismerteti a 4. füzetben az ó- és középkori egyház történetét tárgyaló irodalmat (42.1.) Kiemelem Bardenhewer r. k. tudós ős egyházi keresztyén irodalomtörténetének (2. kiadása) elismerő' méltatását. Az 5. füzetben Jordan erlangeni tanár ismerteti az újkori egyháztörténet irodalmát, melyből Brieger Luther életrajza, Mentz német történelme a reformáció korában különösen kiemelendő. Aki az utolsó év egyháztörténeti irodalma tartalma s értéke dolgában akar röviden tájékozódni, annak a Theologie der Gegenwartot, mint kalauzt ajánlhatjuk. r. y.