Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

306 Miktilik József. Kékkő, Ajnácskő, Rozsnyó és más helyek visszakerültek a császáriak kezére és német őrséget kaptak; miután pedig az Ocskay árulása óta roppantul leolvadt felkelő sereg 1710 január 22-én Romhánynál csak némi előnyt tudott kivívni és a pestis borzasztóan dühöngött: Rákóczy a legnagyobb erőfeszítés mellett sem volt képes valami nagyobb vállalathoz fogni, ügyei bomlásnak indultak, hívei közül többen, többen elpártoltak, katonái elszéledtek és így nem csuda, ha két kezével ragadta meg a Pálffy János cs. tábornok által 1710 november 17-én megindított alkudozást. Eger, Szolnok és Eperjes a császáriak kezébe esvén, a felkelés napjai meg voltak számlálva ós a daliás fejedelem a Kis-Várdánál összpontosított 12.000-re menő sereg előtt kijelentette, hogy „a haza szeretete és a békeség őszinte óhajtása" Vajára vezeti, hogy ott Pálffy tábornokkal, ki József császár részéről a nemzet összes szabadságainak helyreállítását igéri, a béke iránt értekezzék ; de hozzátette azt is „ha célt nem érek : itt az idő, hogy dicső halállal haljunk inkább, mintsem a német járom alá vessük magunkat!" A vajai békeértekezlet bizonyára célhoz vezetett volna, ha a túllelkiösméretes fejedelem a tanács és a rendek beiéegyezéséhez nem köti magát és ha a nemzet sorsát Károlyi nem veszi kezébe, ki 1711 április 29-én Szatmáron aláírta az 1711 május 26-án Eleonora Auguszta özv, császárné által is megerősített békét') és letette a fegyvert a nélkül, hogy erre a fejedelemtől vagy a tanácstól utasítást vett volna. József császár még 1711 április 17-én hunyt el, de halálát a javában folyó alku érdekében — — — eltitkolták; április 27-én meghódolt Kassa városa, melyet Eszterházy Dániel több hónapon át megtartott és június 24-én a munkácsi vár is, mely napon a felkelés utolsó szikrája is kialudt. Β) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1703—1711-ig. Alig osztották szét a zászlókat, alig ment híre, hogy Munkács környékén megjelent a várva várt szabadító, már is a fejedelem udvarában találjuk a gömöri esperességet, hol az elnyomott egyházak visszaállítását szorgalmazta. „A felsővadász! Rákóczy Ferencz fejedelem, székesi gróf Bercsényi Miklós és más előkelők által az idegen (értsd német) nemzet ellen kezdett háborút" esperességünk is bizonyos el nem titkolt örömmel vette tudomásul és miután jogait szóbelileg J) Ezen béke általános amnestia alapján létesült, melyből a fejedelem maga sem vétetett ki „ha 3 hét alatt alattvalói hitet tesz és megtér !" A fejedelem azonban ez utóbbit nem cselekedte és Bercsényivel együtt Franciaországba és aztán Törökországba vonúlt.